Magyarázat: Mi a genomtérképezés?
A világ egyik legátfogóbb genomtérképezési projektje a Human Genome Project (HGP), amely 1990-ben kezdődött és 2003-ban fejeződött be.
A projektről azt mondják, hogy a maga nemében a világ legjelentősebbek közé tartozik, mert nagysága és sokszínűsége a genetikai vizsgálatokban járna. Pénteken, Az Indian Express arról számolt be, hogy a kormány engedélyt adott egy ambiciózus géntérképezési projekthez, amelynek becsült értéke 238 millió rúpia. A Genome India Project, amelyet az érintettek India hatalmas genetikai sokféleségének felszínének első megkarcolásaként írnak le, több mint 20 tudóst vesz részt olyan intézményekből, mint a bengalurui Indian Institute of Science (IISc) és néhány IIT.
A világ egyik legátfogóbb genomtérképezési projektje a Human Genome Project (HGP), amely 1990-ben kezdődött és 2003-ban ért véget. A nemzetközi projekt, amelyet a National Institutes of Health és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma koordinált, Az emberi genom szekvenálása és az azt tartalmazó gének azonosítása volt a cél. A projekt számos emberi gén helyét tudta azonosítani, és információkat szolgáltatott felépítésükről és felépítésükről.
Mit mond nekünk a genom-térképezés?
A Human Genome Project szerint a becslések szerint több mint 20 500 emberi gén létezik. A genom egy szervezet teljes DNS-készletére utal, amely tartalmazza az összes génjét, és ezeknek a géneknek a feltérképezése egyszerűen azt jelenti, hogy meg kell találni e gének helyét egy kromoszómában.
Emberben minden sejt 23 kromoszómapárból áll, összesen 46 kromoszómából, ami azt jelenti, hogy minden sejtben 23 kromoszómapár esetében nagyjából 20 500 gén található rajtuk. A gének egy része sorban sorakozik minden kromoszómán, míg mások egészen közel vannak egymáshoz, és ez az elrendezés befolyásolhatja az öröklődés módját. Például, ha a gének kellően közel vannak egymáshoz, akkor valószínű, hogy egy párként öröklődnek.
A genomtérképezés tehát lényegében azt jelenti, hogy meghatározzuk egy adott gén elhelyezkedését a kromoszóma egy adott régiójában, valamint meghatározzuk az adott kromoszómán lévő más gének elhelyezkedését és relatív távolságát.
Lényeges, hogy a genomtérképezés lehetővé teszi a tudósok számára, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek, ha a szülőtől a gyermekre átvitt betegség egy vagy több génhez kapcsolódik. Ezenkívül a térképezés segít meghatározni az adott gént tartalmazó kromoszómát és a gén helyét a kromoszómában.
A Nemzeti Humán Genomkutató Intézet (NHGRI) szerint genomtérképeket használtak olyan gének felderítésére, amelyek felelősek a viszonylag ritka, egyetlen génből származó öröklött rendellenességekért, például a cisztás fibrózisért és a Duchenne-izomdystrophiáért. A genetikai térképek rámutathatnak azokra a génekre is, amelyek szerepet játszanak az olyan gyakoribb rendellenességekben és betegségekben, mint például az asztma, a rák és a szívbetegségek. Például a Nature folyóiratban szerdán megjelent cikksorozatban több nemzetközi intézmény kutatói feltérképezték azt a maroknyi gént, amelyek mutációja többféle rákot okoz.
A Genome News Network szerint a hagyományos földrajzi térképekkel ellentétben a genomtérképek egydimenziósak, hasonlóan a genomot alkotó DNS-molekulákhoz.
Oszd Meg A Barátaiddal:
