Magyarázat: A szíriai háború helyzete és az Idlibért folyó véres csata
Törökország lezárta a határt, és megpróbálja elzárni magát a kitelepített menekültek hullámaitól, miközben Aszad brutális kampányt folytat Idlib visszavételére.

A kilenc éve tartó szíriai háború jelenleg északnyugati részén dúl tartomány Idlib A Bassár el-Aszad elnök kormányerõi és a török hadsereg közötti feszültségek gyorsan eszkalálódnak.
Szombaton, amikor Törökország 16. katonai veszteségét szenvedte el Idlíbben, Recep Tayyip Erdogan elnöke azt mondta, hogy találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral, hogy megvitassák a helyzetet.
Aszad elnök erőit Oroszország támogatja, amely több ezer török katonával csap össze a szíriai határától délre. Törökország lezárta a határt, és megpróbálja elzárni magát a kitelepített menekülthullámok elől, miközben Aszad brutális kampányt folytat Idlib visszavételére.
Mi okozta a közelmúltbeli eszkalációt Idlibben?
A hónap elején Törökország további két katonai állást nyitott Idlíbben a korábban Szíria északnyugati részén lévő állásai mellett.
Február 8-án jelentek meg arról, hogy a szíriai erők bekerítik a török megfigyelőállomást Al-Eissben, egy Aleppó tartományban található városban, és elfoglalják a várost és néhány környező területet.
Február 10-én legalább öt török katona megsérült a szíriai támadásokban. Ezt újabb támadások követték, amelyekben két török katona meghalt, további öt pedig megsebesült.
A térségben a török erők elleni ismétlődő támadásokat követően pénteken Ankara megtorlásul a szíriai kormányerők elleni küszöbön álló támadásokkal fenyegetőzött. Az ENSZ szerint az idlíbi eszkaláció vérfürdőhöz vezet.
Miután Erdogan beszélt Putyinnal, és beleegyezett a lehetséges tűzszünet megvitatására irányuló tárgyalásokba, a Kreml közölte, hogy a beszélgetés során hangsúlyozták Szíria szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli tiszteletben tartásának szükségességét.
Az Express Explained már a Telegramon elérhető. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
Miért fontos az Idlib?
Aszad hetek óta szorgalmazza Idlíb visszafoglalását, amely a szomszédos Hama, Latakia és Aleppó egyes részeivel együtt a lázadó ellenzék és más csoportok utolsó megmaradt fellegvára, amelyek 2011 óta próbálják megdönteni Aszadot.
Egy ponton az ellenzék Szíria nagy részét ellenőrzése alatt tartotta, de ez megváltozott, miután Aszad orosz katonai támogatással lassan visszavette az irányítást az ország nagy része felett.
2015-ben Idlib tartományt utolérték az ellenzéki erők. A szíriai kormányerők most megpróbálják elfoglalni a stratégiai fontosságú M4-es és M5-ös országos autópályákat, amelyek összekötik Idlibet, Aleppót és Damaszkuszt, az ország fővárosát.
Idlib körülveszi a két országos autópályát, és északon Aleppó és délen Damaszkusz között fekszik. A török határ közelsége miatt Idlib stratégiai fontosságú a szíriai kormány számára.

Ki irányítja most Idlibet?
Mivel a tartomány az ellenzéki erők kezébe került, nincs egyetlen csoport sem, amely Idlibet irányítaná, hanem több különálló frakció.
A nemzetközi megfigyelők szerint Idlibben a domináns frakció a Hayat Tahrir al-Sham (HTS), az ENSZ által 2017-ben létrehozott terrorszervezet, amely kapcsolatban áll az al-Kaidával.
Szintén Idlibben működik a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg, egy fegyveres ellenzéki csoport.
A keverékben benne vannak az Iszlám Állam maradványai is. Figyelőcsoportok azt mondják, hogy más idlíbi frakciók határozottan ellenzik az IS harcosok jelenlétét a tartományban.
Miért vették célba a szíriai kormányerők most Idlibet?
2017-ben Oroszország és Törökország megállapodott az idlíbi deeszkalációról, és a tartomány továbbra is az utolsók egyike maradt a szíriai kormány ellenőrzése alól.
Amikor a szíriai kormányerők megelőzték három másik deeszkalációs zónát Szíriában, Törökország 2018-ban Oroszországhoz fordult azzal a javaslattal, hogy hozzon létre egy demilitarizált övezetet Idlíbben, az úgynevezett szocsi egyezményben.
Törökország azt is javasolta, hogy lefegyverzi a Hayat Tahrir al-Sham szunnita fegyveres csoportot, és eltávolítsa a területről, valamint beleegyezett a döntő fontosságú M4-es és M5-ös autópályák újranyitásához.
A helyzet azonban eszkalálódott, amikor Törökország nem tudott elbánni Hayat Tahrir al-Sham-mal az Oroszországgal kötött javaslat feltételei szerint.
Hónapokig tartó harcok következtek, városokat pusztítva és emberek ezreit kitelepítve. A szíriai kormányerők visszafoglalták az M4-es és M5-ös autópályákat is. Idlib stratégiai elhelyezkedése a szíriai kormányerők célpontjává is tette.
Miért fontos Idlib Törökország számára?
Idlib közelsége a török határhoz nemcsak a szíriai kormány számára teszi fontossá, hanem Törökország számára is aggodalomra ad okot.
A szíriai háború kitörése óta az évek során a lakóhelyüket elhagyni kényszerült szírek ezrei kerestek menedéket Törökországban.
A legfrissebb ismert adatok szerint Törökország jelenleg mintegy 3,6 millió menekültet fogad be, és érzi az országban való jelenlétük miatti társadalmi-gazdasági és politikai feszültséget.
Az idlíbi konfliktusok több embert kiszorítanak, és a török határ felé taszítják őket. Törökország tanúja volt a polgáraiban a menekültekkel szembeni ellenségeskedés fellángolásának, és a menekültek újabb hulláma csak súlyosbítja a helyzetet.
Ne hagyja ki az Explained | Hogyan juttatja Sanderst a nevadai győzelem pole pozícióba, hogy megszerezze a demokrata jelöltséget
Miért nyílt meg nyolc év után a szíriai aleppói repülőtér?
Újra megnyílt a szíriai aleppói repülőtér néhány nappal azután, hogy a szíriai kormányerők visszafoglalták Aleppó északnyugati részeit. A lépés jelentős stratégiai győzelem Aszad kormánya számára, amely heteken át Idlib tartományt, az ország utolsó lázadók által birtokolt területét célozta meg. szerint a Reuters múlt heti jelentése szerint a Syrian Air kereskedelmi járata szerdán landolt az aleppói polgári repülőtéren, nyolc év óta ez volt az első menetrend szerinti járat.
Ali Hammoud szíriai közlekedési miniszter azt mondta, hogy a nemzetközi járatok újraindításához engedélyeket kérnek, és a jövő hónaptól készülnek a kairói járatok – jelentette a Reuters.
2016-ban a szíriai kormányerők Oroszország támogatásával visszavették az irányítást Kelet-Aleppó felett, amely addig a lázadók ellenőrzése alatt állt. Ezek a lépések az Aleppót a fővárossal Damaszkusszal összekötő M5-ös autópálya újranyitását követik, amely az Aszad-kormány reményei szerint felélénkíti a kereskedelmet egy fontos belföldi útvonalon. Reuters beszámolt arról, hogy ennek az autópályának évek óta először polgári használatra készen kell állnia.
Oszd Meg A Barátaiddal: