Magyarázat: Rendőrség kontra bírósági őrizet a Rhea Chakraborty-üggyel összefüggésben
Rhea Chakrabortyt letartóztatták: Egy rövid áttekintés a letartóztatás, a rendőrségi őrizet és a bírósági őrizet fogalmairól, amelyek a letartóztatást követhetik, és a köztük lévő különbséget.

Ban,-ben kábítószer-ügy Sushant Singh Rajput halálával összefüggésben Rhea Chakraborty színészt kedden letartóztatta a Kábítószer-ellenőrzési Iroda, amely az ország legfelsőbb kábítószer-ellenes ügynöksége. Miután a bíróság elé állították, előzetes letartóztatásba helyezték.
Egy rövid áttekintés a letartóztatás, a rendőrségi őrizet és a bírósági őrizet fogalmairól, amelyek a letartóztatást követhetik, és a köztük lévő különbséget.
A letartóztatás fogalma és az ezzel kapcsolatos eljárások
Indiában a büntetőjogi adminisztráció különféle eljárásait a Büntetőeljárási Törvénykönyv vagy a Büntetőeljárási Kódex (CRPC) elnevezésű jogszabály szabályozza, amely 1973-ban lépett hatályba, a brit korszakra építve.
A Btk. 5. fejezete a 41. §-tól kezdve felsorolja a letartóztatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A letartóztatás elsősorban egy személy mozgásának korlátozását jelenti. Rendőr vagy nyomozó szerv megteheti, ha meggyőződött arról, hogy az őrizetbe vétel szükséges: a bűncselekmény további elkövetésének megakadályozása, a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása, a megfelelő nyomozás érdekében, a letartóztatás elkerülése érdekében. akik ismerik a tényeket és egyebeket. A rendelkezések értelmében a letartóztatottnak joga van tájékoztatást kapni az őrizetbe vétel okairól, és az őrizetbe vevőt köteles tájékoztatni a letartóztatásról egy kijelölt személy felé. A letartóztatott személynek joga van a kihallgatás során egy választott ügyvéddel találkozni. A törvény a letartóztatást követően is kötelezővé teszi az orvos által végzett vizsgálatot.
A letartóztató hatóság a Btk. 57. §-a értelmében nem tarthat őrizetben 24 óránál hosszabb ideig őrizetben lévő személyt anélkül, hogy bíróság elé állítaná. India alkotmányának 22. cikke is rendelkezik a fogva tartás alatti személyek védelméről.
Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
Rendőrségi őrizet és bírósági őrizet
Ha egy személyt a rendőrség vagy a nyomozó hivatal letartóztat és őrizetbe vesz, és ha a nyomozást nem lehet 24 órán belül befejezni, akkor a személyt bírósági bíróság elé kell állítani. A Btk. 167. §-a és az azt követő rendelkezések határozzák meg a különböző forgatókönyvek esetén követhető eljárásokat.
A bíró további előzetes letartóztatásba helyezheti a személyt, legfeljebb 15 napos időtartamra. A rendőrségi őrizet azt jelenti, hogy a személyt elzárják, vagy a tiszt őrizetében marad.
A 15 nap vagy a bíró által biztosított rendőri őrizet letelte után a személyt további bírósági őrizetbe lehet helyezni. A bírósági őrizet azt jelenti, hogy az érintett személyt az igazságügyi bíró felügyelete alatt tartják fogva, és központi vagy állami börtönben helyezik el.
A 167. paragrafus néhány olyan módosítást is tartalmaz, amelyek az ország egyes államaira vonatkoznak. A felettes bíróságok ítéleteit követő igen kidolgozott jogi rendelkezések és ítélkezési gyakorlatok rendkívül összetetté, sokrétűvé és értelmezésre nyitottá teszik ezt a kérdést. Egyes esetekben előfordulhat, hogy a nyomozó szervek nem kérik azonnal a rendőrségi őrizetbe vételt, és ennek egyik oka lehet a rendelkezésükre álló maximum 15 nap megfontolt felhasználása. Egyes esetekben a bíróságok közvetlenül előzetes letartóztatásba helyezhetnek egy személyt, ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy nincs szükség rendőrségi őrizetre vagy a rendőrségi őrizet meghosszabbítására.
A bírósági őrizetben a személy a Btk. óvadékokra és óvadékokra vonatkozó 33. fejezete szerint óvadékot kérhet. A bírósági letartóztatás a bûncselekményért kiszabott maximális büntetés mértékétõl függõen akár 60 vagy 90 napig is elhúzódhat. Az elítélt személy az előírt maximális büntetés felénél tovább nem maradhat bírósági őrizetben.
Különbség a két őrizet között
A fogva tartás hatálya és helye tekintetében alapvető különbségek mellett van néhány alapvető különbség a kettő között. Rendőrségi őrizetben a nyomozó hatóság a bírósági őrizetben lévő személyt kihallgathatja, a tisztségviselőknek a kihallgatáshoz a bíróság engedélye szükséges. A rendőrségi őrizetben lévő személynek joga van jogi tanácsadáshoz, tájékoztatást kapni azokról az indokokról, amelyeket a rendőrségnek biztosítania kell. A börtönökben a bírói őrizetben, miközben a bírói felelősség alá tartozó személy, a Börtönkézikönyv kerül képbe a személy rutinszerű magatartására.
Oszd Meg A Barátaiddal: