Magyarázat: Olaf Scholz, Angela Merkel valószínű utódja, aki az ő képére formálta magát

A jobbközéphez igazodó Olaf Scholznak nehéz lesz megszilárdítania támogatását saját pártján belül, amely elsősorban a balközéphez igazodik.

Olaf Scholz, szövetségi pénzügyminiszter és az SPD kancellárjelöltje. (AP)

Angela Merkel 16 év német kancellári poszt után végre lerántotta a rolót politikai karrierje előtt. Miután 2018-ban bejelentette, hogy ki akar állni az aktív politikából, komolyan elkezdődött a verseny utódja megtalálásáért. A vasárnapi választások után egyre valószínűbbnek tűnik, hogy örökségét a Szociáldemokrata Párt (SPD) Olaf Scholz, a Merkelhez sok hasonlóságot mutató veterán politikus viszi tovább.

Scholz SPD-je a szavazatok 25,7 százalékával nyerte meg a választást, Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és régi megfelelője, a Keresztényszocialista Unió (CSU) pedig eddigi legrosszabb választási teljesítményére zuhant, és a szavazatok 24 százalékát vitte haza. . A kormányt felkerekítve a Zöld Párt és a Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 14,8, illetve 11,5 százalékát szerezte meg.

Scholz és az SPD feltehetően megkísérlik majd koalíciós kormányt alakítani a Zöldekkel és az FDP-vel mint a választás három legnagyobb nyertesével (a jobb teljesítmény tekintetében), de tekintettel a Németországban létező többpárti parlamentáris rendszerre, a CDU/ A CSU-t egyelőre nem lehet leírni. A pártok közötti tárgyalások várhatóan hónapokig tartanak, Merkel ideiglenes kancellár marad az új kormány megalakulásáig.

Hogyan nyerte meg az SPD a választást?

Németország legrégebbi politikai pártja, az SPD nem nyert meg a Bundestag-választást, mióta Gerhard Schröder 2002-ben győzelmet aratott. Az elmúlt nyolc évben az SPD a Merkel-féle „nagykoalíció” fiatalabb partnereként működött, ami fontos szerepet játszott a progresszív politikát alakítanak ki, de ritkán kapnak elismerést erőfeszítéseikért. Bonyolítja a dolgokat, hogy az év elején az SPD a CDU/CSU és a Zöldek mögött tanyázott a szavazásokon.

Ez a pálya nagyrészt Scholz riválisainak hibái miatt változott meg. Armin Laschet, a CDU/CSU jelöltje és a választási szezon favoritja jelentősen visszaesett a szavazások száma, miután az árvíz által sújtott területeken tett látogatásán nevető felvételt rögzítettek. Annalena Bearbock, a Zöldek idealista jelöltje hasonlóan zuhant népszerűsége miatt, miután plágiummal vádolták meg, és hazudta önéletrajzát.

Ezzel szemben a tisztességtelen Scholz ritkán tette be a lábát a választások során, és pénzügyminiszterként neki tulajdonították Németország államháztartásának átirányítását a járványon. Annak ellenére, hogy számos súlyos vádat emeltek ellene, köztük egy adócsalási botrány miatt, amely miatt a német parlament tagjai elé idézték, Scholzot olyan jelöltnek tekintették, akiben a választók megbízhatnak.

[oovvuu-embed id=e29102cc-20ee-4f1c-9845-f291d77bf5a6″ frameUrl= https://playback.oovvuu.media/frame/e29102cc-20ee-4f1c-9845-f291d77bf5a6″ ; playerScriptUrl= https://playback.oovvuu.media/player/v1.js%5D

Ki az Olaf Scholz?

A 63 éves Scholz élethosszig tartó SPD-tagként évtizedek óta a német politika fő támasza. A nyugat-németországi születésű Scholz első kiemelkedő politikai szerepe 2002 és 2004 között az SPD főtitkára volt. A 2000-es évek végén Merkel első koalíciós kormányának munkaügyi és szociális minisztere volt. 2011-ben Scholzot szülővárosának, Hamburg városállamának polgármesterévé választották, ezt a posztot nagy népszerűségnek örvend 2018-ig. Azóta Merkel koalíciós kormányának alelnöke és pénzügyminisztere.

Lenyűgöző politikai minősítése ellenére Scholz némileg kívülállónak tekinthető az SPD-n belül. A jobbközéphez igazodó Scholznak nehéz lesz megszilárdítania támogatását saját pártján belül, amely elsősorban a balközéphez igazodik. Valójában 2019-ben, amikor Scholz az SPD élére pályázott, túlnyomó többségben vereséget szenvedett egy viszonylag ismeretlen baloldali pártól. Amikor tavaly augusztusban Scholzot jelölték a párt jelöltjévé, az SPD lemaradt a szavazásban, és sokan őt tekintették az SPD előre jelzett kapitulációjának bűnbakjának.

Scholz azonban tehetséges jelöltnek bizonyult, kihasználva a német választók stabilitási vágyát és munkásszerű politikáját. Németország háború utáni történetében most először fordult elő, hogy a hivatalban lévő kancellár nem indult újraválasztáson. Scholz ebben lehetőséget látott arra, hogy Merkel természetes utódjaként pozicionálja magát, annak ellenére, hogy egy másik politikai pártból származik. A Merkel által megnyilvánuló tulajdonságok közül sok, nevezetesen pragmatizmusa, tapasztalata és megbízhatósága, megmutatkozott Scholznál, aki pártja többi tagjával ellentétben inkább a középpontból kormányoz. Frank Stauss politikai kommunikációs tanácsadó, aki korábban az SPD-vel dolgozott, a Washington Postnak adott interjújában kijelentette, hogy Scholz nem csupán Merkel-klón volt. Hangsúlyozta azonban, hogy Scholznak van elég közös vonása Merkellel ahhoz, hogy vonzza azokat a szavazókat, akik több hasonlót kerestek.

Scholz Merkel vezetési stílusát követő stratégiája, bár hatékony, jelentős kritikát is kiváltott. Markus Söder, a CSU vezetője szerint Scholz örökségvadászatban bűnös. Nemrég a Bild újságnak nyilatkozva arra hivatkozott, hogy Scholz lemásolta Merkel jellegzetes kézmozdulatát egy magazin címlapjára, ami nem elég, ami arra utal, hogy Merkel puszta tükrözése nem garantálja számára ugyanolyan mértékű politikai sikert, mint amilyennek ő élvezte.

Scholz zűrzavaros kampányt folytatott, amely a magasabb minimálbér, a stabil nyugdíjak, a megfizethetőbb lakhatás és a szén-dioxid-semleges gazdaság ígéretére épült. Scholz hétfői beszédében kijelentette, hogy fő külpolitikai célja egy erősebb és szuverénebb Európai Unió létrehozása, valamint a Németország és az Egyesült Államok közötti jó kapcsolat javításán való munka. Emellett meg akarja oldani a lakáshiány és a túl magas bérleti díjak ikerproblémáját, és Németországot a megújuló energiatechnológia exportőrévé akarja alakítani.

Ki lehet még kancellár?

Ha a CDU/CSU-nak sikerül koalíciós kormányt alakítania, Armin Laschet, a CDU vezetője lehet a következő német kancellár. Észak-Rajna-Vesztfália miniszter-elnökeként Laschet súlyosan megrontotta nyilvános vonzerejét azzal, hogy nevetve kapták el, amikor a régiót 2021 júliusában katasztrofális árvíz sújtotta. A tévút előtt azonban Laschet a legnagyobb kedvencnek tekintették a verseny. Alapvetően mérsékeltként ismert, aki a külpolitikával, a gazdasággal és a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben centrista álláspontot képvisel.

Eközben Annalena Baerbrock, a harmadik esélyes Zöld Pártját a párt választási történetének legmagasabb Bundestag-i helyére vezette. A magabiztos és karizmatikus progresszív Baerbrocknak ​​nincs tapasztalata riválisaival szemben, de dicséretben részesült agresszív klímapolitikájáért, beleértve Németország szén-dioxid-semlegessé tételét 2030-ra, és csökkentette az ország szénfüggőségét. Laschethez hasonlóan saját csúsztatásai is eltúlozták az önéletrajzát, és a könyvében szereplő plagizálás hozzájárult ahhoz, hogy a Zöldek az áprilisi szavazás első helyéről a harmadik helyre estek vissza a választásokon. Bár Baerbrock nem valószínű, hogy kancellár lesz, 40 évesen szinte biztosnak tűnik, hogy a jövő jelöltje lesz.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Oszd Meg A Barátaiddal: