Magyarázat: Hogyan csap be a villám, és miért öl
Indiában nem követik nyomon a villámok előfordulását, és egyszerűen nincs elegendő adat a tudósok számára. A villámcsapások elleni biztonsági intézkedések és óvintézkedések gyakran nem kapnak akkora nyilvánosságot, mint más természeti katasztrófák, például földrengések.
Navi Mumbai egyes részein pénteken rövid ideig eső és villámlás érkezett. (Forrás: Narendra Vaska) Huszonkilenc embert ölt meg villámcsapás az elmúlt 36 órában Biharban. A legtöbb haláleset Jamuiban történt – nyolc. Korábban július 20-án 11 embert ölt meg villámcsapás.
Miért és hogyan – és milyen gyakran – öl a villám Indiában?
Mennyire gyakoriak a villámhalálok?
Gyakrabban fordul elő, mint a városi területeken néha megvalósítják. Összességében Indiában évente átlagosan 2000-2500 villámhalál történik. A villámcsapás okozza a legnagyobb mértékben a természetes okok miatti véletlen haláleseteket. Néhány évvel ezelőtt több mint 300 embert ölt meg villámcsapás mindössze három nap alatt – ez a szám meglepte a tisztviselőket és a tudósokat.
Ennek ellenére a villámlás továbbra is a legkevésbé tanulmányozott légköri jelenségek közé tartozik az országban. A pune-i Indiai Trópusi Menedzsment Intézetben (IITM) csak egy tudóscsoport dolgozik teljes munkaidőben zivatarokkal és villámlással.
Indiában nem követik nyomon a villámok előfordulását, és egyszerűen nincs elegendő adat a tudósok számára. A villámcsapások elleni biztonsági intézkedések és óvintézkedések gyakran nem kapnak akkora nyilvánosságot, mint más természeti katasztrófák, például földrengések.
Évente több ezer zivatar fordul elő Indiában. Mindegyik több – néha száznál is több – villámcsapással járhat. Dr. Sunil Pawar, az IITM munkatársa szerint a villámcsapások növekvő tendenciát mutattak az elmúlt 20 évben, különösen a Himalája lábánál.
Mi a villám, és hogyan csap be?
A villám egy nagyon gyors – és hatalmas – elektromos kisülés a légkörben, amelynek egy része a Föld felszíne felé irányul. Ezek a kisülések óriási, 10-12 km magas, nedvességet hordozó felhőkben keletkeznek. Ezeknek a felhőknek az alapja jellemzően a Föld felszínétől 1-2 km-re, csúcsuk 12-13 km-re van. A felhők teteje felé mínusz 35 és mínusz 45 Celsius-fok között alakul a hőmérséklet.
Ahogy a vízgőz felfelé mozog a felhőben, a csökkenő hőmérséklet hatására az lecsapódik. A folyamat során hő keletkezik, ami a vízmolekulákat tovább tolja felfelé.
Évente több ezer zivatar fordul elő Indiában. Mindegyik több – néha száznál is több – villámcsapással járhat. Amint a hőmérséklet nulla Celsius-fok alá csökken, a vízcseppek kis jégkristályokká alakulnak. Tovább haladnak felfelé, tömeget gyűjtenek – amíg olyan nehezek nem lesznek, hogy a Földre kezdenek zuhanni.
Ez egy olyan rendszerhez vezet, amelyben egyidejűleg kisebb jégkristályok mozognak felfelé és nagyobb kristályok jönnek le.
Ütközések követik, és elektronok felszabadulását váltják ki – ez a folyamat nagyon hasonlít az elektromos szikrák keletkezéséhez. Ahogy a mozgó szabad elektronok több ütközést és több elektront okoznak, láncreakció következik be.
Ez a folyamat azt eredményezi, hogy a felhő felső rétege pozitív, míg a középső réteg negatívan töltődik. A két réteg közötti elektromos potenciálkülönbség óriási – egymilliárd és 10 milliárd volt közötti nagyságrendű. Nagyon rövid időn belül hatalmas, 100 000-1 millió amperes áram kezd el folyni a rétegek között.
Óriási mennyiségű hő keletkezik, és ez a felhő két rétege közötti légoszlop felmelegedéséhez vezet. Ez a hő villámlás közben vöröses megjelenést kölcsönöz a légoszlopnak. Ahogy a felmelegített levegőoszlop kitágul, lökéshullámokat kelt, amelyek mennydörgést eredményeznek.
Hogyan jut el ez az áram a Földre a felhőből?
Míg a Föld jó elektromos vezető, elektromosan semleges. A felhő középső rétegéhez képest azonban pozitív töltésűvé válik. Ennek eredményeként az áram mintegy 15-20%-a a Föld felé is irányul. Ez az áramáramlás az, ami a földi életben és vagyonban károkat okoz.
A fa alá bújni villámlás közben veszélyes. (AP/Képviseleti) Nagyobb a valószínűsége annak, hogy villám csapjon be magas tárgyakba, például fákba, tornyokba vagy épületekbe. Amint körülbelül 80-100 m-re van a felszíntől, a villámlás hajlamos ezeknek a magasabb tárgyaknak az irányát megváltoztatni. Ez azért történik, mert a levegő rossz elektromos vezető, és a levegőn áthaladó elektronok jobb vezetőt és a legrövidebb utat keresnek a viszonylag pozitív töltésű Föld felszínéhez.
Milyen óvintézkedéseket kell tenni villámcsapás ellen?
A villám ritkán ér közvetlenül embert – de az ilyen csapások szinte mindig végzetesek.
Az embereket leggyakrabban az úgynevezett talajáramok érik. Az elektromos energia, miután eltalált egy nagy tárgyat (például egy fát) a Földön, bizonyos távolságra oldalirányban szétterjed a talajon, és ezen a területen az emberek áramütést kapnak.
A villámlás során az embereket leggyakrabban az úgynevezett talajáramok érik. (Express fotó: Nirmal Harindran) Veszélyesebbé válik, ha a talaj nedves (ami gyakran a kísérő eső miatt van), vagy ha fém vagy más vezető anyag van rajta. A víz vezető szerepet tölt be, és sok embert villámcsapás ér az elárasztott rizsföldeken állva.
A meteorológiai hivatal rendszeresen figyelmeztet a zivatarokra. De ez egy nagyon általános tanács, és olyan helyekre vonatkozik, amelyek területe nagyon nagy.
A zivatar előrejelzése meghatározott helyen nem lehetséges. Egy valószínű villámcsapás pontos idejét sem lehet megjósolni.
A fent említett okok miatt egy fa alatt menedéket venni veszélyes. A földön fekve is növelheti a kockázatokat. Az embereknek viharban beltérben kell mozogniuk; azonban még beltérben is kerülniük kell az elektromos szerelvények, vezetékek, fémek és víz érintését.
Oszd Meg A Barátaiddal:
