Magyarázat: Hogyan törekszik a Forma-1 szén-dioxid-semlegessé válására 2030-ra

Az FIA által végzett ellenőrzés megállapította, hogy az F1 vezetési tevékenységei körülbelül 256 000 tonna szén-dioxidot termelnek évente, ami nagyjából 30 000 ház energiaellátásának felel meg az Egyesült Királyságban ugyanebben az időszakban.

A 2021-es Forma-1-es szezon március 28-án, a Bahreini Nagydíjjal kezdődött. (AP)

(író: Mira Patel)

A Forma-1 (F1) globális nézettsége a 2014-es átlagos 83 milliós nézőszámról versenyenként 2020-ra átlagosan 87,4 millióra nőtt. A világjárvány jelentette kihívások ellenére a közönség továbbra is hangolódni kezdett, és a verseny első versenye is megtörtént. A 2021-es bahreini szezon megdöntötte a Sky és az ESPN hálózatok nézettségi rekordját az eseményen.

A Mercedes pilótája, Lewis Hamilton visszasétál a paddockba, miután megnyerte a Bahreini Nagydíjat. (AP)

A szurkolók évtizedek óta felszólítják a sportág vezető testületét, a Nemzetközi Autószövetséget (FIA), hogy vállaljon nagyobb szerepet a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemben. Amikor azonban 2019-ben a hatszoros világbajnok Lewis Hamilton nyilvánosan kifejezte aggodalmát a témával kapcsolatban, úgy tűnt, hogy a sportág, amelyet fiatalabb rajongótábora hajt, végre elérte a számítását. Ugyanezen év novemberében az FIA bejelentette, hogy 2030-ra szén-dioxid-semlegessé kívánja tenni az F1-et, és 2025-re fenntartható versenyeket kíván tartani.

Mekkora a Forma-1 jelenlegi szénlábnyoma?

Az FIA által végzett ellenőrzés megállapította, hogy az F1 vezetési tevékenységei körülbelül 256 000 tonna szén-dioxidot termelnek évente, ami nagyjából 30 000 ház energiaellátásának felel meg az Egyesült Királyságban ugyanebben az időszakban.

A fő probléma nem maguk az autók, amelyek 2019-ben a sportág károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,7 százalékát tették ki, hanem a csapatok és felszerelések szállításának logisztikája világszerte. 2019-ben az eszközszállítás közúti, tengeri és légi logisztikája az F1 kibocsátásának 45 százalékát tette ki, a csapatok üzleti utazásai pedig további 27,7 százalékot. A listát felfelé kerekítve a sportot kiszolgáló gyárak és létesítmények a károsanyag-kibocsátás 19,3 százalékát, a rendezvényüzemeltetés további 7,3 százalékát adják.

Aggasztó, hogy ez a 256 ezres szám még a rajongók hatását sem veszi figyelembe, akik közül milliók igényelnek szállítást és szállást a versenyhétvégén és környékén. Ha beleszámítjuk a szurkolók által kibocsátott károsanyag-kibocsátást, az F1 teljes szénlábnyoma körülbelül 1,9 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást jelent, amelyet a sport termel évente.

A Forma-1 útja a fenntartható fejlődés felé

A Forma-1-et gyakran összekapcsolják a technológiai fejlesztésekkel, mivel egyetlen csapat sem maradhat versenyképes anélkül, hogy évről évre jelentős fejlesztéseket végezzen a motorján. Az F1-es csapatok úttörő szerepet játszottak a modern hibrid motorok alapvető fontosságú üzemanyag-takarékos alkatrészei közül. A normál belső égésű motorokban (ICE) több energia keletkezik több üzemanyag elégetésével. Az F1-ben azonban minden autó üzemanyag-áramát ugyanarra az értékre korlátozzák, és előnyös a könnyebb terhelés. Ezért az autó teljesítményének javítása érdekében a gyártóknak módot kell találniuk az üzemanyag hatékonyabb elégetésére, és ennek következtében a tömeg csökkentésére és a teljesítmény optimalizálására.

Az autók esetében a „termikus hatékonyság” kifejezést a motor teljesítményének leírására használják. Az égésből származó energia százalékos arányára utal, amely az autó mozgását biztosítja, szemben a hőveszteséggel. Miután az F1 2014-ben V8-ról V6-os termohibrid motorra váltott, a termikus hatásfok 29%-ról 40%-ra nőtt – ez egy jelentős változás, amely csökkentette az üzemanyag-fogyasztást az egész sportágban.

A fejlesztések ellenére az F1-es csapatok nem engedhették meg maguknak, hogy önelégültek legyenek. Ma az F1-es autók termikus hatásfoka 50%, ez a szám, ami hatékonyabbá teszi őket, mint bármely más autó az utakon. Ezek a technológiai fejlesztések gyakran átszivárognak a szokásos gyártásba.

A Formula E az első olyan sportág, amely elérte a nulla nettó szénlábnyomot a kezdetek óta. (Fotó: Twitter/@FIAFormulaE)

Az F1-es csapatok komoly múltra tekintenek vissza olyan technológiák fejlesztésében is, amelyeket később kereskedelmi gyártási célokra használtak fel. 2020-ban az Aerofoil Energy bejelentette, hogy szabadalmaztatja Vortex szalagjukat, egy olyan eszközt, amely megakadályozza a hideg kiömlését a nyitott felületű hűtőszekrényekből. Azokban az áruházláncokban, ahol ezeket a szalagokat bevezették, az energiamegtakarítás megduplázódott, és a jövőben ezek a hűtőszekrények gyártása támaszpontjává válnak. Ez a technológia, amelyet eredetileg az F1-es autók „szárnyaihoz” hoztak létre, számos olyan innováció közé tartozik, amelyek pozitív hatással voltak más termékekre és iparágakra.

Ezenkívül 2020-ban a Formula E bejelentette, hogy ez volt az első sportág, amely elérte a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást a kezdetek óta azáltal, hogy olyan projektekbe fektet be, amelyek ellensúlyozzák az elektromos versenyzés hat szezonjának károsanyag-kibocsátását. Gondosan figyelemmel kísérte szénlábnyomát, optimalizálta a szállítást és a logisztikát, és a helyszínen kivágott minden egyszer használatos műanyagot, hogy elérje ezt a mérföldkövet.

A 2030-as szén-dioxid-semleges terv

Az egyik legkiemelkedőbb módja annak, hogy az F1 környezetterhelését csökkentse, az energiahatékony motorok folyamatos fejlesztése. 1989-től, amikor megalakult az FIA Alternative Fuel Commission, az F1 számos olyan kezdeményezés mellett kötelezte el magát, amelyek célja a motorok hatékonyságának javítása, amelyek közül a legfigyelemreméltóbb a 2007-es globális üzemanyag-takarékossági kezdeményezés, amelynek célja az üzemanyag-fogyasztás 50%-os csökkentése a versenyen. .

2020-ban az FIA bejelentette, hogy kifejlesztett egy 100%-ban fenntartható üzemanyagot, és a motorgyártók már tesztelés alatt állnak, és 2026-ig szándékoznak használni. A 100%-ban fenntartható üzemanyag lényegében a harmadik generációt és a legfejlettebbet képviseli. bioüzemanyagok iterációja, amelyek jellemzően ipari vagy mezőgazdasági hulladékok melléktermékeiből készülnek. Az F1-es autók már használnak bioüzemanyagot, de a jelenlegi szabályozás csak azt írja elő, hogy az üzemanyag 5,75%-ban tartalmazzon biokomponenseket. 2022-ben ez a szám 10%-ra fog nőni, és 2025-re, amikor új erőforrások indulnak a versenybe, az FIA azt reméli, hogy teljesen átáll a 100%-ban fejlett, fenntartható üzemanyagokra.

Ami a sportágon belüli nettó csökkenést illeti, a legnagyobb változások a szállítás és a logisztika köré összpontosulnak. Ezt szem előtt tartva az FIA ígéretet tett arra, hogy elmozdul a rendkívül hatékony utazási és logisztikai, valamint a 100%-ban megújuló energiával működő irodák, létesítmények és gyárak felé. 2025-re minden versenynapi esemény 100%-ban fenntartható lesz, és minden hulladékot újrahasznosítanak, újrahasznosítanak vagy komposztálnak.

Oszd Meg A Barátaiddal: