Magyarázat: az Európai Űrügynökség EnVision küldetése a Vénuszra

Az EnVision egy ESA által vezetett küldetés a NASA közreműködésével. Valószínűleg a 2030-as években kerül forgalomba.

Művész benyomása az ESA EnVision küldetéséről a Vénuszon. (Forrás: Európai Űrügynökség)

A NASA nyomdokait követve az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön bejelentette, hogy az EnVisiont választotta következő keringőjének, amely valamikor a 2030-as években meglátogatja a Vénuszt. A múlt héten a NASA két küldetést választott ki a Vénusz bolygóra, a Föld legközelebbi szomszédjára. A DAVINCI+ és a VERITAS elnevezésű küldetéseket tudományos értékük potenciálja és fejlesztési terveik megvalósíthatósága alapján választották ki. A NASA várhatóan 500 millió dollárt szán a 2028 és 2030 között induló küldetések mindegyikére.

Tehát mi az EnVision?

Az EnVision egy ESA által vezetett küldetés a NASA közreműködésével. Valószínűleg a 2030-as években kerül forgalomba. Az EnVision legkorábbi kilövési lehetősége 2031, ezt követi 2032 és 2033. Az Ariane 6 rakétával való kilövést követően az űrszondának körülbelül 15 hónapra van szüksége ahhoz, hogy elérje a Vénuszt, és további 16 hónapig tart a pálya körkörösítése.

Az űrszonda számos műszert hordoz majd a bolygó légkörének és felszínének tanulmányozására, a légkörben lévő nyomokban lévő gázok megfigyelésére és a felszíni összetétel elemzésére. A NASA által biztosított radar segít a felszín képalkotásában és feltérképezésében.

Az EnVision egy másik, az ESA által vezetett Vénusz-küldetést követi, a „Vénusz Expressz” (2005-2014) néven a légkörkutatásra összpontosított, és a bolygó felszínén található vulkáni gócpontokra mutatott rá. Ezen kívül a japán Akatsuki űrszonda 2015 óta tanulmányozza a bolygó légkörét.

Miért érdekli a tudósokat a Vénusz tanulmányozása?

Az ESA küldetésének középpontjában az a kérdés áll, hogy a Föld és a Vénusz hogyan fejlődött annyira eltérően egymástól, tekintve, hogy nagyjából azonos méretűek és összetételűek. A Vénusz a Naprendszer legforróbb bolygója a vastag felhőtakaró hője miatt.

Milyen története során jutott el ebbe az állapotba a Vénusz, és vajon ez megjósolja-e a Föld sorsát, ha az is katasztrofális üvegházhatáson menne keresztül? A Vénusz még mindig geológiailag aktív? Lehetett valaha egy óceánnak, és akár életnek is otthont adott? Milyen tanulságokat vonhatunk le általában a földi bolygók evolúciójáról, amikor több Földhöz hasonló exobolygót fedezünk fel? ezek azok a kulcskérdések, amelyekre az ESA küldetése választ kíván adni.

Másrészt a DAVINCI+ eredményei várhatóan átformálják a földi bolygók kialakulásának megértését a Naprendszerben és azon túl. Összességében mindkét küldetés várhatóan többet mond el a tudósoknak a bolygó sűrű felhőtakarójáról és a felszínén lévő vulkánokról.

Ezenkívül a tudósok azon spekulálnak, hogy élet létezése a Vénuszon távoli múltjában és annak lehetőségében, hogy élet létezhet a felhők felső rétegeiben, ahol a hőmérséklet kevésbé szélsőséges.

Tavaly egy tudóscsoport arról számolt be, hogy foszfingázt (csak biológiai folyamatok során keletkező vegyszert) találtak a Vénusz légkörében, amely izgalmat váltott ki a tudományos közösségben, hogy egyes életformákat támogathat a bolygó. De élet létezése a bolygón szinte lehetetlen, tekintettel a Vénusz magas hőmérsékletére és savas légkörére. Ennek ellenére ez a felfedezés azt jelentheti, hogy életformák létezhettek a Vénuszon korábban is, amikor még lakható volt. Ezen elmélet szerint a foszfin felfedezése egyszerűen a múlt maradványa lehet.

A Vénuszról

A Földön élők számára a Vénusz a Hold után a második legfényesebb objektum az égbolton. Világosnak tűnik vastag felhőtakarója miatt, amely visszaveri és szórja a fényt. De míg a Vénuszt, amely a második legközelebbi bolygó a Naphoz, hasonló méretük miatt a Föld ikertestvérének nevezik, a két bolygó között jelentős különbségek vannak.

Egyrészt a bolygó vastag légköre felfogja a hőt, és ez az oka annak, hogy a Naprendszer legforróbb bolygója, annak ellenére, hogy a Merkúr, a Naphoz legközelebb eső bolygó után jön. A Vénusz felszíni hőmérséklete akár 471 Celsius fokot is elérhet, ami elég meleg az ólom megolvadásához – jegyzi meg a NASA.

Továbbá a Vénusz előrehalad a Nap körüli pályáján, de lassan forog visszafelé a tengelye körül. Ez azt jelenti, hogy a Vénuszon a Nap nyugaton kel fel és keleten nyugszik. Egy nap a Vénuszon 243 földi napnak felel meg, mivel visszafelé forog, ellentétben a Föld és a legtöbb más bolygóéval. A Vénusznak nincs holdja és gyűrűi sem.

Jártak már emberek a Vénuszt?

A bolygó zord környezete miatt ember nem látogatta meg, és még a bolygóra küldött űrszondák sem éltek túl sokáig. A Vénusz magas felszíni hőmérséklete rövid időn belül túlmelegíti az űrszondák elektronikáját, így valószínűtlennek tűnik, hogy egy ember sokáig életben maradjon a Vénusz felszínén – állítja a NASA.

Eddig több nemzet űrrepülőgépe járt a bolygón. Az első ilyen űrszonda a Szovjetunió Venera sorozata volt (az űrhajó azonban nem tudott sokáig fennmaradni a bolygó zord körülményei miatt), majd a NASA Magellán-missziója, amely 1990-1994 között tanulmányozta a Vénuszt. Jelenleg a japán Akatsuki küldetés a bolygót a pályáról tanulmányozza.

Milyen küldetéseket jelentett be a NASA?

Mindkét DAVINCI+ és VERITAS nevű küldetés az űrügynökség Felfedezési Programjának része, amely 1992-ben indult, hogy lehetőséget adjon a tudósoknak olyan küldetések elindítására, amelyek kevesebb erőforrást használnak fel, és rövidebb a fejlesztési idő. A két válogatás a kilencedik Discovery Program része, és a 2019-ben benyújtott pályázatok alapján készült.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Mit terveznek elérni ezek a küldetések?

A DAVINCI+ a „Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry and Imaging” (Nemesgázok, kémia és képalkotás mélylégköri vizsgálata) rövidítése, és ez az első, az Egyesült Államok által vezetett küldetés a bolygó légkörébe 1978 óta. Megpróbálja megérteni a Vénusz összetételét, hogy megtudja, hogyan keletkezett és fejlődött a bolygó. Ez a küldetés egy leszálló gömbből is áll, amely áthalad a bolygó vastag légkörén, és nemesgázokat és egyéb elemeket fog megfigyelni, illetve méréseket végezni.

Lényeges, hogy ez a küldetés megpróbálja visszaadni az első nagy felbontású fényképeket egy olyan geológiai jellemzőről, amely csak a Vénuszra jellemző. Ez a tulajdonság, amelyet tesserae-nek neveznek, hasonló lehet a Föld kontinenseihez, mondja a NASA. A tesserák jelenléte arra utalhat, hogy a Vénusznak vannak olyan tektonikus lemezei, mint a Föld.

A második, VERITAS nevű küldetés a „Vénusz emisszió, rádiótudomány, InSAR, topográfia és spektroszkópia” rövidítése, és feltérképezi a bolygó felszínét, hogy meghatározza geológiai történetét, és megértse az okokat, hogy miért fejlődött annyira eltér a Földtől.

A VERITAS egy radarral kering a Vénusz körül, amely segít létrehozni a domborzatának háromdimenziós rekonstrukcióját, amely képes lehet megmondani a tudósoknak, hogy még mindig aktívak-e olyan folyamatok, mint a lemeztektonika és a vulkanizmus. Ez a küldetés a Vénusz felszínéről származó kibocsátásokat is feltérképezi, amelyek segíthetnek meghatározni a Vénuszon található kőzetek típusát – ez az információ még nem pontosan ismert. Azt is meghatározza, hogy az aktív vulkánok vízgőzt bocsátanak-e ki a légkörbe.

Oszd Meg A Barátaiddal: