Magyarázat: Élet a Vénuszon? A csillagászok legújabb felfedezésének jelentősége

A foszfin felfedezése a Vénusz légkörében izgalmat váltott ki, mint az élet lehetséges jelét ezen a bolygón. Mi a gáz, mi a kapcsolata az élettel, és mennyire jelentős a felfedezés?

Művészi benyomások a Vénuszról, a légkörben lévő foszfin megerősítését követően. A bal oldalon a betétben lévő foszfinmolekulák ábrázolása. (ALMA, JCMT, ESO, NASA/JPL/Caltech az ESO-n keresztül)

Egy nemzetközi csillagászcsapat bejelentése a foszfingáz felfedezése a Vénusz légkörében hétfőn globális izgalmat váltott ki az életformák szomszédos bolygón való jelenlétének lehetőségével kapcsolatban. Eltekintve attól, hogy ipari folyamatok során állítják elő, a foszfint, egy színtelen, de büdös gázt csak bizonyos baktériumfajták állítják elő, amelyek oxigén hiányában is túlélnek.

A Nature Astronomy-ban megjelent cikkben tudósok egy csoportja körülbelül 20 ppm koncentrációjú foszfinnyomokról számolt be, ami több ezer-milliószor nagyobb, mint ami egyébként várható lenne.

Szóval van élet a Vénuszon?

Ezt egyelőre senki nem mondja. A tudósok egy olyan vegyi anyag jelenlétét fedezték fel, amelyről ismert, hogy csak biológiai folyamatok révén keletkezik, nem pedig bármilyen természetben előforduló kémiai eljárással. Van néhány más mód is ennek a vegyi anyagnak a előállítására, például vulkánok mélyén vagy meteorittevékenységben, de ez sokkal alacsonyabb koncentrációban mutatkozott volna meg. A tudósok mindenesetre kizártak minden olyan ismert lehetőséget, amely a gáz jelenlétének tulajdonítható.

Valójában ezt a felfedezést 2017-ben tették, és a tudósok ellenőrizték és újra ellenőrizték adataikat az elmúlt három év során, mielőtt úgy döntöttek, hogy nyilvánosságra hozzák.

A Nature Astronomy-ban megjelent cikkük kivonata szerint a foszfin jelenléte megmagyarázhatatlan a Vénusz légkörében, felhőiben, felszínén és felszín alatti összes lehetséges forrásának és termelési útvonalának kimerítő vizsgálata után, vagy villámcsapásból, vulkáni vagy meteoritszállításból.

Ennek a foszfinnak az eredetére tehát jelenlegi ismereteink alapján az egyetlen lehetséges magyarázat a biológiai folyamatokban, az egyes mikrobák által a Földön történő előállításban keresendő.

Egy hétfői bejelentés során a tudósok nagyon ügyeltek arra, hogy ismételten hangsúlyozzák, ez nem az élet jelenlétének megerősítése a Vénuszon.

Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb

Két egymásra helyezett spektrum az ALMA (fehér) spektrumból és a James Clerk Maxwell teleszkópból (szürke); a bemerülések mindegyikében foszfin jelenlétét jelzik. (ALMA, JCMT, ESO, NASA/JPL/Caltech az ESO-n keresztül)

Akkor miért jelentős?

Ez az eddigi leghitelesebb bizonyíték az élet lehetőségére a Földtől távol. A tudósok szerint ez jelentősebb, mint például a víz felfedezése a Holdon vagy a Marson.

A földönkívüli élet keresése során kétségtelenül ez a legnagyobb felfedezés. Természetesen ez nem értelmezhető úgy, hogy valóban van élet a Vénuszon, vagy bárhol máshol, de ha Ön egy tudós, aki más bolygókon keres életformákat, akkor azt hiszem, ez az első igazi áttörése – mondta Dibyendu Nandi, az IISER munkatársa. , Kalkutta.

Így jellemezte a leletet Sara Seager professzor, a Massachusetts Institute of Technology Fizikai Tanszékének munkatársa is, aki a tanulmány egyik szerzője. Elmondta, hogy a foszfin kimutatása feljebb emelte a Vénuszt az érdekes célpontok létráján, ahol az életformák lehetséges jelenlétét lehet felfedezni.

De a Vénusz nem tudja támogatni az életet, igaz?

Számos olyan dolog van, amit tudunk a Vénuszról, és amelyek fenntarthatatlanná teszik az általunk ismert életet azon a bolygón. A Vénusz hőmérséklete túl magas, légköre pedig erősen savas, csak két dolog, ami lehetetlenné tenné az életet.

Somak Raychaudhuri, a Pune-i székhelyű Inter-University Center for Astronomy and Astrophysics igazgatója azonban felvetette, hogy ez a foszfin egy olyan idők maradványa lehet, amikor a Vénusz sokkal vendégszeretőbb hely volt.

Nézd, ez a felfedezés sok érdekes lehetőséget nyit meg. Nem tudjuk, meddig maradnak életben a foszfinmolekulák. Azt is tudjuk, hogy a Vénusz nem volt mindig olyan barátságtalan, mint amilyennek most látszik. Tehát az egyik lehetőség, ha az élet Vénuszon való jelenlétének kérdését szeretnénk megvizsgálni, az lehet, hogy ez a foszfin valóban valami, ami abból az időből maradt-e vissza, amikor a bolygó életformákat támogat. Ezek most nyitott kérdések. Mindezek feltárásra kerülnek. Amit most kaptunk, az csak egy támpont az ajtóban. Most már nagyobb lelkesedéssel szondázhatunk – mondta.

Én személy szerint ezt a felfedezést nem sorolnám ugyanabba a kategóriába, mint például az első bolygó felfedezését, vagy a gravitációs hullámok közelmúltbeli megerősítését, de természetesen nem is olyan rosszindulatú, mint egy vízmolekulára utaló jel egy bolygón. Valójában ilyen módon nagyobb, mint a víz bizonyítéka. A víz csak körülményesen kapcsolódik az élethez. Nem az élet hozza létre. A foszfin biológiai folyamatok során keletkezik. Ez tehát kétségtelenül jelentős, és ehhez hasonlót eddig még nem fedeztek fel – mondta.

Varun Bhalerao, az IIT Bombay munkatársa szerint még túl korai ezt a földönkívüli élet bizonyítékának tekinteni. Ha megnézzük az általuk publikált cikket, maguk a tudósok is azt mondják, hogy foszfint találtunk, de nem tudjuk, hogy az életet jelent-e. Nagyon érdekes, és a földönkívüli élet minden bizonnyal hihető, de a megállapítás alapján nem hiszem, hogy visszatartanám a lélegzetem a Vénuszon lévő mikrobák miatt. Rengeteg furcsa molekulát találtak korábban olyan furcsa helyeken az űrben, ahol nem számítottak rájuk – mondta.

Mit jelenthet ez a Vénusz küldetések szempontjából?

A lelet tovább élénkítheti az érdeklődést a Vénuszra irányuló űrmissziók iránt. A Vénuszra irányuló küldetések nem új keletűek. Az űrhajók az 1960-as évek óta járnak a bolygó közelében, és néhányan le is szálltak. Valójában az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) is tervez a közeljövőben egy Vénuszra irányuló küldetést, amelyet előzetesen Shukrayaannak hívnak. Egyelőre a terv még a rajztáblán van.

Minden jövőbeli Vénusz-küldetés az élet jelenlétének további bizonyítékainak vizsgálatára lesz hangolva.

Ez a cikk először 2020. szeptember 15-én jelent meg a nyomtatott kiadásban „Az élet aláírása a Vénuszon” címmel.

Oszd Meg A Barátaiddal: