Magyarázat: Csökken a Pfizer, AstraZeneca vakcinák hatékonysága a Delta változat ellen az idő múlásával?

Az eredmények azt mutatják, hogy a Pfizer vakcina magas szintű – 92%-os – védelmet nyújtott a magas vírusterhelés ellen 14 nappal a második adag bevétele után, szemben az AstraZeneca vakcina által kínált 69%-os védelemmel.

Egy egészségügyi dolgozó beadott egy Pfizer COVID-19 vakcinát egy férfinak a Belgrádi Fair ideiglenes oltási központjában, Szerbiában, Belgrádban (AP)

A Pfizer-BioNTech és az Oxford-AstraZeneca vakcinák jelentős védelmet nyújtanak a Delta változat A Covid-19-ről, de hatékonyságuk idővel csökken – derült ki egy új, Nagy-Britanniában végzett tanulmányból.

A brit Oxfordi Egyetem és az Országos Statisztikai Hivatal kutatói végezték el azt a tanulmányt, amelynek eredményeit augusztus 19-én tették közzé előzetesen.

A tanulmány céljaira a kutatók 2 580 021 PCR-teszt eredményét elemezték 3 84 543 embertől tavaly december 1. és május 16. között, valamint 8 11 624 teszt eredményét 3 58 983 embertől idén május 17. és augusztus 1. között.

Melyek a tanulmány legfontosabb megállapításai?

A tanulmány megállapította, hogy mind a Pfizer, mind az AstraZeneca vakcina jelentős védelmet nyújt a Delta változat ellen, de hatékonyságuk idővel csökken.

A kutatók szerint a Pfizer vakcina eredetileg nagyobb védelmet nyújt, mint az AstraZeneca jab, de a hatékonysága is gyorsabb ütemben csökken. Ezenkívül mindkét vakcina két adagja legalább ugyanolyan szintű védelmet biztosít, mint a természetes Covid-19 fertőzés során. Emellett azok az emberek, akik a Covid-19 fertőzés után kapnak védőoltást, nagyobb védelemben részesülnek a vírus ellen.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a Moderna vakcina egyetlen adagja hasonló vagy nagyobb hatékonysággal rendelkezik a Delta változat ellen, mint a többi oltás egyszeri adagja.

Mennyire csökken az oltások hatékonysága az idő múlásával?

Az eredmények azt mutatják, hogy a Pfizer vakcina magas szintű – 92%-os – védelmet nyújtott a magas vírusterhelés ellen 14 nappal a második adag bevétele után, szemben az AstraZeneca vakcina által kínált 69%-os védelemmel. Ráadásul a magas vírusterhelésű fertőzések esetében a Pfizer vakcina hatékonysága a második adag bevétele után havonta 90 százalékra, két hónap után 85 százalékra, három után pedig 78 százalékra csökkent.

Az AstraZeneca esetében az ezzel egyenértékű védelem 67, 65 és 61 százalék volt.

Egy egészségügyi dolgozó beadott egy adag AstraZeneca COVID-19 vakcinát egy férfinak Bangkokban (AP)

Ez azt jelenti, hogy most nagyobb a valószínűsége az áttöréses fertőzéseknek?

A vizsgálat eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a Delta változat jobban képes megfertőzni a már beoltott egyéneket.

Azt is megállapították, hogy még a teljesen beoltott embereknél is a Delta-változat által okozott fertőzések a vírusos csúcsterhelést produkálták, ami hasonló volt a be nem oltott egyénekéhez. Az alfa-variánssal fertőzöttek vírusterhelése azonban a teljes beoltás után sokkal alacsonyabb volt.

Sarah Walker, az oxfordi orvosi statisztika professzora és a tanulmány vezető kutatója azt mondta, egyelőre nem világos, hogy a teljes oltás után mennyi fertőződés fordulhat elő azoktól az emberektől, akik a Delta változattal fertőzöttek.

De az a tény, hogy magas vírusszinttel rendelkezhetnek, arra utal, hogy azok az emberek, akiket még nem oltottak be, nem biztos, hogy annyira védettek a Delta-változattal szemben, mint reméltük. Ez azt jelenti, hogy elengedhetetlen, hogy a lehető legtöbb ember be legyen oltva – mind az Egyesült Királyságban, mind világszerte – idézte az Oxfordi Egyetem honlapja.

A tanulmány eredményei nem utaltak arra, hogy az oltások mennyire hatékonyak a Covid-19 fertőzés súlyos formáinak és a kórházi kezelések megelőzésében.

Dvir Aran, a haifai Technion-Israel Institute of Technology orvosbiológiai adatkutatója a Nature-nek elmondta, hogy az Egyesült Királyság tanulmányának eredményei megmagyarázhatják az Izraelben tapasztalható áttöréses fertőzések nagy számát. A korán beoltott populációban az áttöréses [fertőzések] magas szintjét tapasztaljuk, másrészt pedig a közelmúltban beoltottaknál erőteljes védelmet látunk – különösen a 12–15 évesek körében – mondta Aran.

A Centers for Disease Control and Prevention által a közelmúltban közzétett három tanulmány is azt találta, hogy az oltás hatékonysága idővel csökken, ami az egyéneket sebezhetőbbé teszi az áttöréses fertőzésekkel szemben. Ezek az eredmények idővel az emlékeztető dózisok iránti kereslet növekedéséhez és az ezzel kapcsolatos vitákhoz vezetnek.

Befolyásolja-e a vakcinaadagok közötti különbség az oltások hatékonyságát?

A tanulmány megállapította, hogy nincs összefüggés a vakcinák hatékonysága és a két adag beadási rés között.

Dr. Koen Pouwels, a Nuffield Népegészségügyi Tanszék vezető kutatója az Oxfordi Egyetem honlapja szerint: Az a tény, hogy nem láttunk semmilyen hatást az első és a második adag között eltelt időnek, és a kezelés nagyobb hatékonysága. egy adag helyett két adag támogatja azt a döntést, hogy ezt most nyolc hétre csökkentik. Az Egyesült Királyságban a Delta a legnagyobb aggodalomra okot adó változat.

A tanulmány azonban megállapította, hogy a fiatalabbak jobban védettek a védőoltással szemben, mint az idősebbek.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Oszd Meg A Barátaiddal: