„Halál Amerikára”: Mi történt Teheránban 1979. november 4-én?

Mi okozta a 40 évvel ezelőtti amerikai nagykövetségi válságot, mi bontakozott ki a következő hónapokban, és mi volt Indiában az iráni forradalomra adott válasz?

Iráni tüntetők hétfőn az Egyesült Államok régi teheráni nagykövetsége közelében, az Egyesült Államok nagykövetségének átvételének 40. évfordulója alkalmából rendezett tüntetésen vesznek részt. (Nazanin Tabatabaee/WANA (nyugat-ázsiai hírügynökség) a REUTERS-en keresztül)

Ezen a napon (november 4-én) 40 évvel ezelőtt Iránban fegyveresek lerohanták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és több tucat amerikait ejtettek túszul. Több mint 14 hónapig tartották fogságban az amerikaiakat, és 1980-ban az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.

Hétfőn az irániak ennek az eseménynek az évfordulóját ünnepelték, a volt nagykövetség épülete előtt tüntettek, Amerika-ellenes jelszavakat emeltek ki, és Donald Trump elnököt gúnyoló képmásokat mutattak be.

Mi okozta a 40 évvel ezelőtti amerikai nagykövetségi válságot, mi bontakozott ki a következő hónapokban, és mi volt Indiában az iráni forradalomra adott válasz?

Az 1979-es iráni forradalom

1979 februárjában az iráni sahot, Mohammed Reza Pahlavi-t megdöntötték a Ruhollah Khomeini ajatollah síita paphoz igazodó ellenzéki erők. Az 1978-79-es iszlám forradalom véget vetett Irán monarchiájának, és helyébe az Iszlám Köztársaság lépett.

Míg Nyugaton a sahot dicsérték modernizáló reformjaiért, Iránban az autokratikus módszerek alkalmazásáért és azért, mert nem tesz eleget a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséért.

Míg Khomeini ajatollah határozottan az Egyesült Államok ellen volt, az Amerika elleni harag Iránban már jóval az iszlám forradalom előtt forrongott. A CIA és az Egyesült Királyság MI6-ja együttműködött annak a puccsnak a lebonyolításában, amelyben 1953-ban megbuktatták a népszerű miniszterelnököt, Mohammad Mosaddegh-t, akit sokak szerint szilárdan kiállt a szekuláris értékek mellett és ellenzi az iráni ügyekbe való nyugati beavatkozást.

Mosaddegh utódja a puccs (a 28-as Mordad-puccs néven ismert) vezetője, Fazlollah Zahedi tábornok lett, amely politikai változás megerősítette a sah uralkodói uralmát.

Az amerikai nagykövetség megtámadása

A sah 1979 januárjában elmenekült Iránból, mielőtt Khomeini visszatért a politikai száműzetésből, az év február 1-jén. A sah országról országra ugrált, biztonságos menedéket keresve.

Ugyanezen év októberében arról számoltak be, hogy a sah kezelés alatt áll az Egyesült Államokban, miután Jimmy Carter elnök adminisztrációja engedélyezte a belépést. A pokol elszabadult Iránban.

November 4-én a diákok, akik eredetileg beülést terveztek a nagykövetségen, kikényszerítették a helyiségek átvételét, és túszul ejtettek 98 amerikait. Néhány túsznak sikerült elmenekülnie a helyszínről, és Kanada nagykövetének segítségével elhagyhatták Iránt. Ez a szökés volt a 2012-es többszörös Oscar-díjas film, az „Argo” témája.

A diákok követelték a leváltott sah visszaküldését, akit akkor egy New York-i kórházban ápoltak. Támogatta őket Khomeini ajatollah, aki azt remélte, hogy kihasználja a hatalomátvétel népszerűségét rendszere hatalmának kiterjesztésére.

1979. november 4-től a túszok 444 napig, 1981. január 20-ig tartózkodtak Iránban.

Fogva tartásuk első hetében az iráni fegyveresek azt állították, hogy az amerikai diplomáciai személyzet egy kémegység tagja volt. November közepén Khomeini elrendelte a nők és a fekete túszok, valamint néhány nem amerikai szabadon bocsátását.

1980 áprilisában az Egyesült Államok bejelentette, hogy egy katonai művelet során sikertelenül próbálta megmenteni a fogvatartottakat. Irán kiállította az elhunyt amerikai katonák maradványait a nagykövetség épületében, a világ legnagyobb bánatára.

A fennmaradó 52 túszt végül szabadon engedték, miután 1981 elején megállapodás született Irán és az Egyesült Államok között.

Indiában az iráni forradalomra adott válasz

A forradalmat általában pozitívan fogadták Indiában.

1979. február 13-án ezt a weboldalt Morarji Desai akkori miniszterelnök üzenetében számolt be Khomeini ajatollahnak: India és Irán népét a történelemben és a kultúrában gyökerező régi barátság köti össze, a virágzó Irán pedig garancia az egész régió békéjére és stabilitására.

Ezután Atal Bihari Vajpayee külügyminiszter azt mondta a Lok Sabhának: Várjuk a napot, amikor üdvözölhetjük Iránt az el nem kötelezett mozgalomban. Ezek az iráni fejlemények pozitívak voltak.

DP Singh, a Rajya Sabha kongresszusi tagja azt mondta: Elismerjük, hogy a Khomeini ajatollah inspiráló vezetése alatt zajló iráni forradalmat az a magas eszmék motiválják, hogy megszabadítsák ezt a nagyszerű és ősi Irán országot az amerikai imperializmus csápjaitól. Nincs kétségünk afelől, hogy Irán kormánya következetesen megvédi forradalmának vívmányait, és nem cseréli el azt. Ezért természetes és természetes számunkra Indiában, hogy rokonszenvvel tekintünk és támogatjuk az iráni nép szabadságra, egyenlőségre és új gazdasági rendre irányuló törekvéseit itthon és külföldön egyaránt.

Az Indiai Kommunista Párt (CPI) az iráni eseményeket az Egyesült Államok imperializmusára mért csapásnak minősítette, és támogató állásfoglalást fogadott el – írta az Indian Express 1979 februárjában.

Oszd Meg A Barátaiddal: