Személyes adatvédelem kontra közbiztonság: Hogyan alakítja ki az Apple és az FBI közötti nagy technológiai vitát

Négy éven belül ez a második alkalom, hogy az Apple olyan csata középpontjában áll, amely szembeállítja a személyes adatok védelmét a közbiztonsággal.

Alshamrani fotója látható az egyik nővére telefonján Szaúd-Arábiában a múlt hónapban. (The New York Times: Iman Al-Dabbagh)

William Barr amerikai főügyész a múlt héten arra kérte az Apple-t, hogy biztosítson hozzáférést a szaúdi légierő két tisztje, Mohammed Saeed Alshamrani által használt iPhone-hoz, aki decemberben három embert lelőtt a floridai Pensacolában található haditengerészeti bázison. Barr azzal vádolta az Apple-t, hogy nem nyújtott érdemi segítséget a telefonokba feltörni próbáló nyomozóknak.

Az Apple azt állítja, hogy a birtokában lévő összes adatot már átadta az FBI-nak. De az FBI olyan adatokat is szeretne a telefonon, amelyek esetleg nem a felhőben vannak. Két nappal Barr követelése után Donald Trump elnök a Twitteren üzente csalódottságát a céggel kapcsolatban: Folyamatosan segítünk az Apple-nek a TRADE-ben és sok más kérdésben, de nem hajlandók feloldani a gyilkosok, drogkereskedők és más erőszakos bűnöző elemek által használt telefonokat. . Fel kell lépniük, és segíteniük kell nagyszerű Országunkat, MOST!

Négy éven belül ez a második alkalom, hogy az Apple olyan csata középpontjában áll, amely szembeállítja a személyes adatok védelmét a közbiztonsággal. 2015-ben az FBI bírósághoz fordult, hogy kényszerítse az Apple-t, hogy segítsen feloldani egy iPhone 5c-t, amely Syed Rizwan Farook tulajdonában volt, aki feleségével, Tashfeen Malikkal együtt 14 embert megölt és 22 másikat megsebesített egy terrortámadásban a kaliforniai San Bernardinóban.

Mit akar ezúttal az FBI?

Az FBI az Apple segítségét kéri egy iPhone 5 és egy iPhone 7 feloldásához, amelyek Alshamranihoz tartoztak. Úgy tűnik, a telefonok megsérültek, de az FBI újra működésre késztette őket, de az Apple titkosítása és fokozott biztonsági eszközei miatt nem tudja feloldani őket. A 2015-ös évhez hasonlóan ehhez is egy hátsó ajtón kell belépni a telefonokba, megkerülve a titkosítást.

Az Apple ragaszkodik ahhoz, hogy senkinek, így a rendfenntartóknak és saját alkalmazottainak sem hoz létre hátsó ajtókat, mert ezek könnyen kihasználhatók, és az összes iPhone-felhasználó biztonságát veszélyeztetnék. A közelmúltban, Las Vegasban megrendezett CES 2020 kiállításon az Apple globális adatvédelmi igazgatója, Jane Horváth megvédte a cég álláspontját a titkosítással kapcsolatban, mondván, hogy az iPhone-ok sok személyes adatot tartalmaznak egészségügyi és pénzügyi kérdésekről stb., amelyeket védeni kell, ha egy eszköz el van lopva.

Feloldható az iPhone az Apple segítsége nélkül?

Amint azt korábban bemutattuk, nem lehetetlen feltörni a titkosítást. Alshamraninak viszonylag régi modelljei voltak, és az érvelés szerint azokat a speciális kiberbiztonsági cégek nyithatják meg, amelyek szolgáltatásaikat a bűnüldöző szerveknek kínálják. Az FBI végül a szoftvert szállító harmadik féltől kapott segítséget a San Bernardino-i terrorista iPhone 5c-jéhez, állítólag 900 000 dollárért.

Azt mondják, hogy az FBI-nak ez alkalommal sem lehet szüksége az Apple segítségére, különösen, ha Alshamrani telefonjain az iOS régebbi (és ezért kevésbé biztonságos) verziója fut. Az FBI azonban közleményben tudatta, hogy csak az összes lehetőség kimerítése után fordult az Apple-hez. A 2015-ös leszámolás óta az Apple biztonsági réseket vagy „hibákat” javított ki szoftverében, így megnehezíti az eszközök „feltörését”.

Az olyan szoftverek azonban, mint a Cellebrite és a GrayKey, betörhetnek az iPhone-okba. A GrayKey mögött álló GraftShift cég kizárólag iPhone-okra koncentrál, és a feltételezések szerint korábban az FBI is használta.

Hogyan reagált az Apple a korábbi alkalomra (2015)?

Miután az Apple megtagadta az FBI által kért segítséget, az ügynökség parancsot kapott egy bírótól, aki arra utasította a céget, hogy ésszerű technikai segítséget nyújtson a nyomozóknak. Az Apple-nek egy adott iOS helyreállítási fájlt kellett betöltenie az eszközre, hogy az FBI helyreállíthassa a jelszót.

Tim Cook, az Apple vezérigazgatója levelet írt minden ügyfelének a válság idején, amelyet felkerült a cég weboldalára. Cook a levélben aláhúzta, hogy a parancsnak messze túlmutat a szóban forgó eseten – és rámutatott, hogy alapvetően a mérnököknek, akik az eszköz biztosításán dolgoztak, most azt mondták, hogy vonják vissza ugyanezeket a védelmeket. Ez a Pandora szelencéjének kinyitása lenne, mondta Cook, mert ez veszélyeztetné a fogyasztók adatait a kiberbűnözőktől.

Az Apple-nek végül nem kellett megfelelnie, ami egyébként is valószínűtlennek tűnt. Az FBI-nak sikerült kinyitnia az iPhone 5c-t, és a kormány úgy döntött, hogy feladja a megrendelést, azzal érvelve, hogy már nincs rá szükség.

De miért nem akarják a technológiai cégek hozzáférést engedélyezni a telefonokhoz?

A kérdés nem csak egy terrorista vagy egy bűnöző telefonjáról szól, ahogy Trump a Twitteren mondta. A technológiai cégek számára ez sokkal szélesebb körű adatvédelmi kérdés. Az okostelefonok ma a legfontosabb eszközök sok ember számára, akik személyes adatokat, köztük pénzügyi információkat tárolnak eszközeiken. A technológiai cégek számára, legyen az Apple az iOS-eszközeivel vagy a Google és az Android ökoszisztémája, kritikus fontosságú az eszközök védelme mindenféle sebezhetőség ellen. Ez az oka annak, hogy a vállalatok havi frissítéseket adnak ki a szoftverhez – vagy néha egy gyors biztonsági frissítést, ha komoly hibát fedeznek fel.

Egy hátsó ajtó sem korlátozható csak a bűnüldözésre; bárki kihasználhatja, beleértve a hackereket is. Ha létrejön egy kulcs az eszköz megnyitásához jelszó nélkül, akkor azt a digitális világban könnyen lemásolhatja valaki, akinek a kulcsot eredetileg nem szánták.

Az a tudat, hogy eszközeikhez más is hozzáférhet, a fogyasztói bizalom jelentős elvesztését eredményezi – a technológiai cégek nem akarják. Világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot az eszközök állami szervek általi jogosulatlan megfigyelése.

Az adatvédelem kontra titkosítás vita Indiában is zajlik. A bűnüldöző hatóságok több esetben követelték a technológiai cégektől a fogyasztók adatainak átadását. A végpontokig titkosított alkalmazásokban, például a WhatsApp-ban azonban az adatok, például az üzenetek a felhasználónál vannak, és nem készülnek biztonsági mentésük a vállalat szervereire. A cégek azt mondják, hogy nem rendelkeznek azokkal az adatokkal, amelyeket az ügynökségek keresnek. És ahogy az Apple-ügy is mutatja, ez a tusa valószínűleg nem fog egyhamar megoldódni.

Ne hagyja ki az Explained-ből: Hit vagy bizonytalanság? A Sai Babával kapcsolatos követelések vitatása

Oszd Meg A Barátaiddal: