Magyarázat: Miért tiltakoznak a fiatalok ismét a kormány ellen Thaiföldön
Thaiföldi tiltakozások: A múlt héten körülbelül 3000 fiatal – a Szabad Ifjúság diákkoalíciós csoport vezetésével – gyűlt össze Bangkok történelmi demokrácia-emlékművénél. A következő napokban országszerte kisebb tüntetések törtek ki városokban és településeken.

A héten Thaiföldön rendezett tiltakozássorozat során diákok ezrei újjáélesztették az ország fiatalok által vezetett demokráciapárti mozgalmát a koronavírus-járvány közepette, és követelték a thai hadsereg által támogatott miniszterelnök, Prayuth Chan-ocha lemondását.
Egyenruhás fekete pólót és arcmaszkot viselő tüntetőket láttak a különböző tiltakozó helyeken, amint feltartották az „Éhezők viadala” filmfranchise ikonikus háromujjas tisztelgését, amely a felszabadulás szimbólumává vált Thaiföldön nem sokkal a 2014-es katonai puccs után. -A kormányzati rapdalok és a Get Out énekei visszhangzottak a thaiföldi iskolákon és egyetemeken kívül, miközben a tüntetők a parlament feloszlatását és az alkotmány átírását követelték.
A tüntetések először szombaton kezdődtek, amikor mintegy 3000 fiatal – a Szabad Ifjúság diákkoalíciós csoport vezetésével – gyűlt össze Bangkok történelmi demokrácia-emlékművénél. A következő napokban országszerte kisebb tüntetések törtek ki városokban és településeken.
Apirat Kongsompong thai hadsereg vezértábornok pénteken azt állította, hogy a fiatalok által vezetett tüntetések nagy valószínűséggel egy nagyobb politikai összeesküvés részei. Miközben megígérte, hogy lehetővé teszi a tiltakozások katonai beavatkozás nélkül való folytatását, Kongsompong azt állította, hogy a biztonsági erőknek továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérniük ezeket a megmozdulásokat – írja a Bloomberg.
Mivel a kormány még nem foglalkozott a tüntetők sérelmeivel, Thaiföldön a közelmúltbeli „ifjúsági rengés” nem mutatja a gyengülés jeleit. A Szabad Ifjúság tájékoztatása szerint a hétvégén több demonstrációt is terveznek.
Miért tiltakoznak a fiatalok a thai kormány ellen?
A Szabad Ifjúság tüntetői múlt szombaton a Demokrácia-emlékműnél vázolták először három nagy követelésüket – először Chan-ocha lemondását és a parlament feloszlatását követelték; másodszor az alkotmány újraírását követelték; harmadszor pedig sürgették a hatóságokat, hogy hagyják abba az aktivisták megfélemlítését véleménynyilvánítási szabadságuk gyakorlása miatt.
Egy másik tényező, amely a közelmúltban a fiatalok által irányított kormányellenes mozgalmat lendítette, a folyamatban lévő Covid-19 világjárvány gazdasági hatásai, amelyek az ország egyébként virágzó turisztikai ágazatát is teljesen leállították. A Bank of Thailand szerint az ország gazdasága az idén várhatóan legalább 8%-kal zsugorodik – jelentette a CNN.

A koronavírus okozta recesszió miatt ezrek váltak munkanélkülivé. A diákok, különösen a diplomások különösen kiszolgáltatottnak találják magukat, mivel kevés vagy egyáltalán nem választhatnak állást. Sokan elítélték az ország vezetését, amiért nem tudta visszafordítani a járvány okozta gazdasági károkat.
A helyzetet tovább rontja az országok miniszterelnökének sürgősségi rendelete, amely szigorúan tiltja a nyilvános gyülekezést, megtiltja az embereket az otthonuk elhagyásától, és tartalmaz egy záradékot a félelmet keltő téves információk terjedésének megakadályozására is. A hírek szerint újabb egy hónapos meghosszabbítás várható annak ellenére, hogy Thaiföld azon kevés országok közé tartozik, amelyeknek sikerült megfékezni a vírus terjedését.
A kritikusok azzal vádolták a thaiföldi kormányt, hogy a rendeletet eszközként használja a nézeteltérések és az ehhez hasonló nyilvános tiltakozások megelőzésére. A 2014-es katonai puccs óta, amely Chan-ochát juttatta hatalomra, a kormány agresszíven fellép a demokráciapárti tüntetők ellen. Az elmúlt néhány évben a kormányt még azzal is vádolták, hogy elrabolt kritikusokat és aktivistákat.
Júniusban a 37 éves Wanchalearm Satsaksit – a „Red Shirts” demokráciapárti társadalmi mozgalom tagja – eltűnése felháborodást váltott ki az ország fiataljai körében. Állítólag több másik száműzött thaiföldi kritikust is kirángattak az utcáról a szomszédos országokban az elmúlt években. 2018-ban két eltűnt aktivista holttestét találták lebegve a Mekong folyóban.
Sok ma tiltakozó fiatal azt állítja, hogy csalódott a néppárti reformok hiánya és az évek óta tartó gazdasági stagnálás miatt. Az országok szigorú lèse majesté törvényei, amelyek a király rágalmazását vagy megsértését törvénytelen bűncselekménynek minősítik, szintén jelentősen leszűkítették a nézeteltérések terét.
Hogyan került egyáltalán Prayut Chan-o-cha hatalomra?
Thaiföld politikai színterét évek óta tartó válságok és puccsok tönkretették. A 2014-es puccs egyike volt annak a több mint 12-nek, amelyet a thai hadsereg az abszolút monarchia 1932-es vége óta szervezett. Az utolsó katonai hatalomátvétel 2006-ban történt, amikor a Thaksin Shinawatra vezette kormányt a hadsereg megdöntötte. Nővére, Yingluck Shinawatra volt a miniszterelnök a 2014-es puccs idején.
2014. május 22-én a hadsereg akkori főnöke, Prayuth Chan-ocha bejelentette, hogy az országban több hónapig tartó politikai zűrzavar után a hadsereg átvette a kormány hatalmát, és felfüggesztette az alkotmányt. Megígérte, hogy helyreállítja a rendet, mielőtt felfüggeszti a tévéadást és betiltja a politikai összejöveteleket. Országos kijárási tilalmat vezettek be.
Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb

A válságok először az év elején kezdődtek, amikor Shinawatra elrendelte a parlament alsóházának feloszlatását. Májusban a bíróság elrendelte a nő eltávolítását állítólagos hatalommal való visszaélés miatt. Chan-ocha gyorsan leváltotta Shinawatrát, és Thaiföld miniszterelnökének nyilvánította magát. A kijárási tilalom és az utcán elsöprő katonai jelenlét ellenére az átlagpolgárok által vezetett tiltakozások spontán módon törtek ki országszerte.
A puccsot követően egy válogatott törvényhozást hoztak létre, amely többnyire katonai és rendőri tisztviselőkből állt. A júliusban kiadott ideiglenes alkotmány átfogó felhatalmazást adott a hadseregnek. Chan-ocha vezetése alatt a hadsereg és a royalista elit egyesítette erőit és megszilárdította a hatalmat.
Tavaly voltak az országban az első választások a katonai puccs óta. A fiatalok elsöprő számban jelentek meg, hogy a változásra szavazzanak – egy progresszív demokráciapárt által vezetett politikai megújulást akartak. De egy katonailag megalkotott alkotmány megakadályozta, hogy ez megtörténjen.
Annak ellenére, hogy bárki másnál több mandátumot szerzett a parlamentben, Thaiföld fő ellenzéke, a Pheu Thai nem tudta megválasztani az ország következő vezetőjét. A 250 fős szenátust teljes egészében a katonaság választotta ki, és nem meglepő módon Chan-ocha juntavezér megtartása mellett döntött.
Az ország fiataljai megdöbbentek, amikor 2019-ben újraválasztották. A #RIPTHAILAND és a #NotMyPM hashtagek az eredmények kihirdetése után napokkal felkapaszkodtak a Twitteren. Annak ellenére, hogy népszerűtlen a thai fiatalok körében, a 65 éves egykori tábornok az ország történelmének egyik leghosszabb ideje szolgálatot teljesítő vezetője lett.
Ne hagyja ki az Explained | Ki az a Matiullah Jan, a pakisztáni újságíró, akit ezen a héten raboltak el?

Mi a története ezeknek a demokráciapárti tiltakozásoknak Thaiföldön?
A héten látható demokráciapárti gyűlések nem légből kapottak, a tüntetők csak ott folytatták, ahol az év elején abbahagyták, mielőtt a járvány miatt hirtelen leállították volna a közgyűléseket.
Idén februárban ezrek vonultak utcára, miután Thaiföld népszerű, demokráciapárti ellenzéki pártját, a Future Forwardot, amelyet Thanathorn Juangroongruangkit milliárdos iparmágnás vezetett, feloszlatták a választási törvények állítólagos megsértése miatt.
A diákok országszerte összegyűltek a főiskolai kampuszokon, hogy kifejezzék haragjukat és csalódottságukat a thai kormány döntése miatt. Nem demokratikussággal vádolták az ország vezetését, és Chan-ocha lemondását követelték.
A fiatal demokráciapárti tüntetők, akik idén megrohamozták az utcákat, nagyban különböznek az őket megelőző „vörösinges” tüntetőktől. A Vörös Ingesek, hivatalos nevén a Demokrácia Diktatúra Elleni Egyesült Frontja (UDD), a 2006-os puccs után alakult politikai mozgalom volt. A csoport többnyire vidéki munkásokból állt, akik az akkor leváltott miniszterelnök, Thaksin Shinawatra visszahelyezését követelték. Tiltakoztak a thaiföldi vidéken uralkodó zord életkörülmények ellen is.
Ezzel szemben a mai fiatal tüntetők viszonylag kiváltságos hátterűek, és az országok néhány legnagyobb városában élnek. Módszereik hasonlóak az 1960-as évek tüntetőihez, akiket Thaiföld első diáktüntetés-nemzedékének tartanak. A 60-as években a tiltakozásokat olyan fiatalok indították el, akik kiábrándultak a politikát uraló, burjánzó korrupcióból és elitizmusból, és ehelyett demokratikus és progresszív vezetésre vágytak.
Az ezt követő diákmozgalmak szervezettebbek voltak, és állandó szereplői voltak Thaiföld politikai színterének. Az egyetemek diákszövetségei és olyan csoportok, mint a Thaiföldi Nemzeti Diákközpont (NSCT, 1968-1976) és a Thaiföldi Student Szövetség (SFT, 1984-2000 eleje) kitörölhetetlen nyomot hagytak a thaiföldi politikában.
A Covid-19 világjárvány idején nem tudtak nyilvánosan gyülekezni, a diáktüntetések az interneten lázadtak fel. A thai fiatalok a Twittert használták platformként, hogy hangot adjanak ellenvéleményüknek, sőt szövetséget kössön a hongkongi demokráciapárti tüntetőkkel. Az olyan hashtageket, mint az #nnevy és a #MilkTea alliance, mindkét ország tüntetői használták a kínai nacionalista trollok ellen.
Oszd Meg A Barátaiddal: