Magyarázat: Miért fontolgat Hollandia az állatállomány csökkentésére vonatkozó javaslatot

A javaslat kimondja, hogy az állatállományt 30 százalékkal kellene csökkenteni, és arra kényszerítenék a gazdálkodókat, hogy szükség esetén adják el a kibocsátási jogokat, sőt a földjüket is az államnak – írta a Guardian.

Hollandia az EU legnagyobb húsexportőre. Európa egyik legnagyobb állattenyésztési ágazatával is rendelkezik, több mint 100 millió szarvasmarhával, csirkével és sertéssel. (Hussein Falleh/AFP/Getty Images)

Hollandia olyan javaslatokat fontolgat, amelyek a maga nemében a legradikálisabb Európában, az állatállomány 30 százalékos csökkentésére, és arra kényszerítik a gazdálkodókat, hogy adják el kibocsátási jogaikat, sőt földjüket is az államnak.

Mi a javaslat?

A holland pénzügyi és mezőgazdasági minisztérium köztisztviselői javaslatokkal álltak elő az állatállomány lakosságának csaknem egyharmadával való csökkentésére.

Hollandia az EU legnagyobb húsexportőre. Európa egyik legnagyobb állattenyésztési ágazatával is rendelkezik, több mint 100 millió szarvasmarhával, csirkével és sertéssel. Az országban átlagosan 14 kecske-, 93 szarvasmarha-, 298 sertés- és 2372 baromfisűrűség volt km2-enként, 2018-ban pedig 414 fő/km2 volt.

A javaslat kimondja, hogy az állatállományt 30 százalékkal kellene csökkenteni, és arra kényszerítenék a gazdálkodókat, hogy szükség esetén adják el a kibocsátási jogokat, sőt a földjüket is az államnak – írta a Guardian.

Ez az állattenyésztés emberi egészségre és környezetre gyakorolt ​​hatásairól szóló, növekvő nyilvános vitát követően történt az országban. A vita új lendületet kapott a Q-láz járvány után, amely 2007 és 2010 között az ország legsűrűbben lakott állattenyésztési területeit sújtotta.

Mi az oka egy ilyen tervnek?

Hollandia akut éghajlati válsággal küzd, amelyet a túlzott nitrogénkibocsátás okoz. Az állattenyésztéssel kapcsolatos aggodalmak abból a tényből fakadnak, hogy trágyát termelnek, amely vizelettel keverve ammóniát bocsát ki, amely egy nitrogénvegyület.

Ez az ammónia a telepi lefolyás révén a víztestekbe kerülhet, ilyenkor a túlzott nitrogén károsítja az érzékeny természetes élőhelyeket. A nitrogén algákhoz vezethet, amelyek kimerítik az oxigént a víz felszínén.

Az Elsevierben tavaly megjelent tanulmány megállapította, hogy az állattenyésztés a talajvíz riasztó nitrátszennyezéséhez vezet.

A cikk megállapítja: A talajműködésre gyakorolt ​​nemkívánatos hatások mellett a talajban található nitrogén, amely nagyrészt az állattenyésztésnek tulajdonítható, főként nitrát (NO3−) formájában kilúgozódik a talajvízbe… 2012-2015-ben ez a határérték túllépéséhez vezetett. a standard (50 mg nitrát/L) a homokos talajú régióban 47%-ban, az agyagos régióban 8%-ban, a löszvidéken a gazdaságok 60%-ában, a tőzeges vidéken pedig egyik gazdaságban sem. A szabványok túllépése befolyásolja az ivóvíztermelést és a felszíni vizek minőségét. A normát meghaladó gazdaságok aránya kifejezetten a tejtermelő gazdaságokban volt eltérő.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy a talajból és a talajvízből a tápanyagok lefolyása és kimosódása eutrofizációhoz vezet, aminek következtében a homokvidék mérési pontjainak 50-65%-án, míg a homokvidéken mintegy 40-60%-ban a nitrogénkoncentráció meghaladta a szabványt. agyagrégió 2011 és 2014 között.

Ezenkívül a nitrogénvegyületek lerakódása savasodás és eutrofizáció révén a szárazföldi ökoszisztémákra is hatással lehet. A tanulmány megállapította, hogy az ország természeti területein a felszín 60%-a nagyobb nitrogénlerakódásnak van kitéve, mint az adott természeti céltípusokra vonatkozó kritikus terhelési értékek.

Hozzáteszi, Hollandiában az állattenyésztés nagyjából 40%-ban járul hozzá a teljes nitrogénlerakáshoz, főként az ammóniakibocsátáson keresztül. Az ammóniakibocsátáshoz a legnagyobb mértékben a szarvasmarha 63%-kal, ezt követi a sertés 21%-kal és a baromfi 11%-kal. Az összes nitrogén lerakódás változása nem arányosan befolyásolja a kritikus terhelés túllépésének változását. Ha az állattenyésztésből származó zéró kibocsátást feltételezzük, a túllépés körülbelül 60%-ról körülbelül 15%-ra csökken.

Mennyire súlyos a válság Hollandiában?

Az ügy óriási aggodalomra ad okot az országban, mivel már jó ideje küzd az úgynevezett nitrogénválsággal.

2019 májusában az Államtanács holland közigazgatási bírósága, amely Hollandia legmagasabb közigazgatási szerve, úgy döntött, hogy a kormány megsértette az uniós jogot, amikor nem tesz eleget a sérülékeny természeti területeken a felesleges nitrogén csökkentésére. A bíróság megállapította, hogy a kormány Nitrogén Akcióprogramja (PAS), a nitrogén hatásainak korlátozására irányuló program nem volt elegendő.

Ezt követően a Földművelésügyi, Természetvédelmi és Élelmiszerminőségi Minisztérium külső szervet bízott meg a válság megoldási javaslataival. Következésképpen 2020. december 17-én a holland parlament új törvényt fogadott el, amely a nitrogén-kibocsátás visszaszorítását célozza.

A Global Agriculture Information Network jelentése szerint az új törvény három célt tűzött ki: a nitrogénérzékeny Natura-2000 területek 40 százalékának a kritikus lerakódási érték alatt kell lennie.<255 mole per hectare) in 2025, 50 per cent of the nitrogen sensitive Natura-2000 areas must be below the critical deposition value in 2030, and 74 percent of the nitrogen sensitive Natura-2000 areas must be below the critical deposition value in 2035.

A törvény célja, hogy 2035-re felére csökkentsék az építőipari tevékenységekből és a mezőgazdaságból származó nitrogénkibocsátást.

Hollandia más szigorú intézkedéseket is bevezetett a válság kezelésére, beleértve a nappali sebességkorlátozás 100 km/h-ra csökkentését az autópályákon a nitrogén-oxid-kibocsátás korlátozása érdekében, valamint a gáznyelő építési projektek leállítását.

Az állatállomány üvegházhatású gázok kibocsátása azonban továbbra is aggodalomra ad okot az országban.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése szerint az állattenyésztési ágazat a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 18%-áért felelős. Az emberi eredetű dinitrogén-dioxid 65%-át állítja elő, amelynek globális felmelegedési potenciálja 310-szerese a CO2-énak.

Mi volt a reakció az állatállomány csökkentésére irányuló javaslatra?

A környezetvédők nagyrészt üdvözölték a tervet, és azt mondták, hogy ez pozitív lépés a nitrogénkibocsátás csökkentése az országban.

A gazdálkodó csoportok azonban határozottan ellenezték a tervet, és traktorokkal blokkolták az utakat, tiltakozva az állati hulladékból származó ammónia korlátozására irányuló javaslatok miatt.

Wytse Sonnema, a Holland Mezőgazdasági és Kertészeti Szervezet (LTO) közügyekért felelős vezetője azt mondta a Guardiannek, hogy rossz ötlet, hogy az állam átveszi a földet a gazdáktól. Ez egy földrablás a kormánytól, amely nem fér össze a jó kormányzással. A másik ok nagyon praktikus: a kisajátítás öt-hét évig tart, mire megvan az eredménye, és sok esetben tovább is. Nincs erre időnk, és természetesen sokkal drágább is – mondta Sonnema.

A Guardian jelentése azt is leszögezte, hogy a legtöbb párt önkéntesebb megközelítést szeretne ebben a tekintetben, Derk Boswijk, a Kereszténydemokrata Felhívás mezőgazdasági szóvivője pedig azt mondta, hogy a kisajátítás katasztrofális lehet a kormány számára. Hollandiában már most is évi 3%-os visszaesés tapasztalható a mezőgazdasági szektorban, sok gazdálkodónak nincs kihez adnia, és az előrejelzések szerint 10-15 éven belül 40-50% úgyis megszűnik. Boswijk szerint a kényszerkisajátítási tervek… katasztrofálisak a kormányba vetett támogatás és bizalom szempontjából.

Még akkor is, amikor tavaly a holland parlament elfogadta a nitrogén-kibocsátás csökkentéséről szóló törvényt, jelentős ellenállás volt ellene. Több párt, például a PVV (Szabadságpárt), a Zöld Baloldal, az Állatok Pártja és a Munkáspárt (PvdA) azzal érvelt, hogy a törvény nem elég ambiciózus a nitrogénkibocsátás csökkentésében.

A törvény ellen szavazó Demokrácia Fórum már akkor azt mondta, hogy az egyetlen szándék az agrárszektor megtizedelése. Az LTO kijelentette, hogy a törvény nehézséget jelent az ágazat számára, és elérhetetlen célja van 2035-re.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Oszd Meg A Barátaiddal: