Kifejtette: Mit jelenthet a tálibok visszatérése az afgán nők számára

Ezúttal a tálibok megfogadták, hogy tiszteletben tartják a nők jogait, és még a kormányba is meghívták őket. Sok afgán azonban továbbra is szkeptikus.

Egy belső menekült afgán nő áll a lányaival egy ideiglenes sátor előtt egy táborban egy sziklás földön, miután elmenekült a tálibok és az afgán biztonsági személyzet közötti harcok elől, Mazar-e-Sharif város szélén, Észak-Afganisztánban. . (AP)

Napokkal azután A tálibok gyorsan átvették az irányítást Afganisztán felett , példátlan jelenet játszódott le egy népszerű helyi hírcsatornán – a militáns csoport egyik vezető képviselője leült egy interjúra egy női híradóval, hogy megvitassák a kabuli helyzetet. Állítólag ez az első alkalom, hogy egy afgán nő interjút készített egy magas rangú tálib képviselővel az ország határain belül.

A TOLO News műsorvezetője, Beheshta Arghand és a tálibok képviselője, Mawlawi Abdulhaq Hemad közötti interjú éles elmozdulást jelentett az 1990-es évek tálibjaihoz képest, amikor a nők nagyrészt otthonaikba voltak zárva, és megtiltották a munkától vagy az iskolába járástól. Ezúttal a tálibok megfogadták, hogy tiszteletben tartják a nők jogait, és még a kormányba is meghívták őket.

NIMA WORAZ: #Elfogadás A megvitatott helyzet [pastu]

Ebben a műsorban a műsorvezető Beheshta Arghand interjút készít Mawlawi Abdulhaq Hemaddal, a tálibok médiacsapatának közeli tagjával Kabul helyzetéről és a városban folyó házkutatásokról. https://t.co/P11zbvxGQC pic.twitter.com/Pk95F54xGr

— TOLOnews (@TOLOnews) 2021. augusztus 17

Sok afgán azonban továbbra is szkeptikus. Már több ezren menekültek el az országból, attól tartva, hogy visszatérnek a brutális és elnyomó rezsimhez.

Vasárnap fekete abayába és hidzsábba öltözött afgán nők egy kis csoportját látták vonulni Kabul utcáin, plakátokat tartva és jelszavakat skandálva – állítólag ez volt az első ilyen jellegű agitáció azóta, hogy a militáns csoport átvette az ország irányítását. A közösségi médiában megosztott klipekben az látható, hogy a nők egyenlő jogokat követelnek, és nem tántorítják el őket a közelben járőröző fegyveres tálib harcosok.

Mit mondtak eddig a tálibok a nők jogairól?

Az irányítás megszerzése óta a tálib tisztviselők többször is megpróbálták biztosítani az afgán állampolgárokat, különösen a nőket, hogy ezúttal más lesz. A hét elején a tálibok amnesztiát hirdettek országszerte, és arra buzdították a nőket, hogy csatlakozzanak a kormányhoz. Egyes képviselők azt mondták, hogy a nők dolgozhatnak és tanulhatnak.

Biztosítjuk, hogy nem lesz erőszak a nők ellen – mondta Zabihullah Mujahid szóvivő. A nőkkel szembeni előítélet nem megengedett - mondta, és egy jelentős figyelmeztetést is hozzátett - de az iszlám értékek jelentik a keretünket. A nők mindaddig részt vehetnek a társadalomban, amíg az az iszlám törvények keretein belül van.

Zabihullah Mujahid, a tálibok szóvivője felszólal első sajtótájékoztatóján az afganisztáni Kabulban, 2021. augusztus 17-én, kedden. (AP)

Korábban Enamullah Samangani, a tálibok kulturális bizottságának tagja is foglalkozott a nők aggályaival, elismerve, hogy ők a fő áldozatai a több mint 40 éve tartó afganisztáni válságnak.

Az Afganisztáni Iszlám Emirátus készen áll arra, hogy az iszlám törvényeknek és kulturális értékeinknek megfelelően munka- és tanulási környezetet biztosítson a nők számára a munkavállaláshoz és a tanuláshoz, a nők jelenlétét a különböző (kormányzati) struktúrákban – mondta.

A tálibok azt is kijelentették, hogy a nőknek nem kell teljes burkát viselniük, és választhatnak csak a hidzsábot (fejkendőt). Amikor utoljára voltak hatalmon, a tálibok kötelezővé tették a teljes burkát.

A burka nem az egyetlen hidzsáb (fejkendő), amelyet (lehet) megfigyelni, a hidzsábnak különböző típusai vannak, nem csak a burka – mondta Suhail Shaheen szóvivő a brit Sky Newsnak. A burka egy egész testet behálózó fátyol, amelyet más ruhadarabokon viselnek, a szemek fölött pedig hálós háló található. Shaheen azonban nem részletezte, milyen más típusú fejkendők lennének elfogadhatók.

Mi a helyzet a földön?

Még ha a tálibok hűek is maradnak szavukhoz, és több szabadságot biztosítanak a nőknek, ennek mértéke a saría vallási törvények értelmezésétől függ. Biztosítékuk ellenére az ország egyes részein visszatérnek az elnyomó régi rendhez, és egyes tartományokban arra kérik a nőket, hogy ne hagyják el otthonukat férfi rokon kíséret nélkül. Egyes helyeken a nőket megtagadták az egyetemeken – jelentette a helyi média.

Az ENSZ júliusi jelentése szerint a 2021 első hat hónapjában meghalt és megsérült nők és lányok száma megkétszereződött az előző év azonos időszakához képest. A tálibok által ellenőrzött területeken megtiltották a lányoknak, hogy visszatérjenek az iskolába, és több kényszerházasságról is érkezett jelentés.

Tálib harcosok járőröznek az afganisztáni Kabul városának Wazir Akbar Khan negyedében, 2021. augusztus 18-án, szerdán (AP Photo)

António Guterres, az ENSZ főtitkára elmondta, hogy lerázó jelentések érkeztek az emberi jogok súlyos korlátozásáról az egész országban. Különösen aggasztanak az afganisztáni nők és lányok elleni emberi jogi jogsértésekről szóló beszámolók – mondta a Biztonsági Tanács ülésén.

2020 és 2021 között, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy kivonja csapatait az országból, több jogvédő szervezet a közelgő emberi jogi válságot jelezte.

Például 2020 júniusában a Human Rights Watch a Nincs jogod panaszkodni című jelentésében megjegyezte: Míg az 1990-es években Afganisztánban volt hatalmon, a tálibok jogait a nők és lányok elleni szisztematikus jogsértések jellemezték; kegyetlen testi fenyítések, beleértve a kivégzéseket; és a vallásszabadság, a véleménynyilvánítás és az oktatás szabadságának szélsőséges elnyomása.

Ezen a 2021. augusztus 10-i fényképen az afganisztáni Kabul egyik nyilvános parkjában megmérik a vérnyomását egy, az északi tartományokból származó belső menekült nőnek, aki a tálibok és az afgán biztonsági személyzet közötti harcok miatt menekült el otthonából. (AP)

Eközben az Amnesty International „Az afgán nők jogai a visszaszorulás küszöbén áll, mivel a nemzetközi erők kivonulnak, és a béketárgyalások holtpontra jutott” című nyilvános nyilatkozatában kijelentette, hogy a tálibok történelmileg kemény, diszkriminatív politikákat hajtottak végre a nőkkel szemben, aminek eredményeként a nőket kizárták a szervezetből. publikus élet.

Amikor a tálibok uralták az országot 1996 és 2001 között, a nőktől megfosztották az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogukat, valamint a szabad mozgáshoz való jogukat erősen korlátozták, közeli férfi rokon nélkül nem jelenhettek meg a nyilvánosság előtt, és a súlyos, aránytalan büntetéseket még kisebb vétségekért is.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Milyen volt a nők helyzete a tálib rezsim alatt az 1990-es évek végén?

A tálibok 1996 és 2001 közötti uralma alatt az afgán nőket brutálisan elnyomták. A saría iszlám törvény szélsőséges értelmezése révén a tálibok korlátozták a nők mozgalmát, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogukat.

A nőket arra kényszerítették, hogy burkát viseljenek, és egész arcukat és testüket takarják. A lányiskolákat bezárták. Megtagadták tőlük az alapvető egészségügyi ellátást. A nőkre brutális büntetés várt – egyeseket nyilvánosan megkorbácsoltak vagy megköveztek, másokat ki is végeztek – a szabályok megszegéséért.

A tálibok és az afgán biztonsági személyzet közötti harcok miatt otthonukból elmenekült, belső menekülteket az afganisztáni Kabultól délre fekvő Kandahár tartomány Daman körzetében lévő táborban látnak 2021. augusztus 5-én, csütörtökön. (AP)

Ez a helyzet drasztikusan javult 2001-ben, az USA vezette afganisztáni inváziót követően. Miközben továbbra is erőszakkal és diszkriminációval kellett szembenézniük, a nők számos új szabadságot élveztek. Tavaly az afgán parlament tagjainak legalább egynegyede nő volt. Az USAID adatai szerint 2020-ban az afganisztáni diákok körülbelül 40 százaléka nő volt.

A hírek szerint ezen a héten Salima Mazarit, Afganisztán egyik első női kormányzóját, aki fegyvert fogott a tálibok ellen, elfogta a felkelő csoport.

Szerdán 21 ország, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezte aggodalmát a nők és lányok tálibok jogai miatt. Azt mondták, készek humanitárius segítséget nyújtani, és szorosan figyelemmel fogják kísérni a helyzetet a helyszínen.

Mélyen aggódunk az afgán nők és lányok miatt, valamint az oktatáshoz, munkához és a szabad mozgáshoz való jogaik miatt. Felszólítjuk az Afganisztán-szerte hatalmi és tekintélyi pozícióban lévőket, hogy garantálják védelmüket – olvasható az amerikai külügyminisztérium közös közleményében.

Oszd Meg A Barátaiddal: