Magyarázat: Mi az a 230. szakasz, a törvény, amellyel Trumpot kitiltották a Twitterről?

Az évek során a 230. szakasz reformja kétpárti kérdés volt – a demokraták és a republikánusok is annak módosítását, ha nem hatályon kívül helyezését kérték.

Donald Trump elnök a telefonjára néz a washingtoni Fehér Ház állami étkezőjében. (AP Photo/Alex Brandon, fájl)

Nem sokkal azután, hogy Donald Trump elnök támogatóinak tömege a múlt héten megrohamozta az Egyesült Államok Capitoliumát, a közösségi média fiókjai felfüggesztették olyan nagy technológiai cégek, mint a Twitter és a Facebook, az erőszakra való felbujtásban és a téves információk terjesztésében játszott állítólagos szerepéért. Az incidens újabb vitát váltott ki az Egyesült Államok kommunikációs tisztességéről szóló törvényének 230. szakaszáról – az internetes törvény vitatott részéről, amely lehetővé tette ezeknek a technológiai cégeknek, hogy rugalmassá tegyék hatáskörüket, és első körben kitiltsák az elnököt.

Az évek során a 230. szakasz reformja kétpárti kérdés volt – a demokraták és a republikánusok is annak módosítását, ha nem hatályon kívül helyezését kérték. Trump elnök maga is hangosan bírálta a törvényt, amely megóvja a technológiai cégeket attól, hogy felelősségre vonják a felhasználók online közzétételeit. Joe Biden megválasztott elnök is bírálta a törvényt, sőt a teljes visszavonását javasolta.

Ám bár a törvényt széles körben kritizálják, a legtöbben egyetértenek abban, hogy elengedhetetlen a viszonylag ingyenes, biztonságos és nyitott internet biztosításához.

Mi az a 230. szakasz?

A kommunikációs tisztességről szóló törvény 230. szakaszát 1996-ban fogadták el, és jogi mentességet biztosít az internetes cégeknek a webhelyeiken megosztott tartalmakra vonatkozóan. A törvényt először az online pornográfia szabályozására vezették be. A 230. paragrafus a törvény módosítása, amely a felhasználókat felelőssé teszi online megjegyzéseikért és bejegyzéseikért.

Egy kép, amelyen Donald Trump felfüggesztett Twitter-fiókja látható. (Kép forrása: AP)

A szabályozás értelmében az interaktív számítógépes szolgáltatás egyik szolgáltatója vagy felhasználója sem tekinthető más információs tartalomszolgáltató által közölt információ kiadójaként vagy előadójaként.

Ez azt jelenti, hogy az online cégek, beleértve a közösségi média platformokat is, nem vállalnak felelősséget a webhelyükön a felhasználók által megosztott tartalomért. Tehát ha egy felhasználó valami illegális dolgot tesz közzé a weboldalon, a cég védve van a perektől. Emellett a szabályozás azt is kimondja, hogy a magáncégeknek jogukban áll eltávolítani az irányelveiket és értékeiket sértő tartalmakat. Így a nagy technológiai cégek jól jártak jogukkal, amikor úgy döntöttek, felfüggesztik Trump fiókjait.

A jogszabályt Ron Wyden oregoni demokrata szenátor és Chris Cox dél-karolinai republikánus kongresszusi képviselő dolgozta ki több mint két évtizeddel ezelőtt, hogy ösztönözze a feltörekvő technológiai vállalatokat és megvédje a szólásszabadságot, amelyet az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása rögzített. Az Electronic Frontier Foundation nemzetközi digitális jogi csoport a 230. szakaszt az internetes beszédet védő fontos törvénynek nevezi.

Mi köze ennek a Capitol Hill ostromához?

Nem sokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök támogatóinak erőszakos tömege múlt szerdán megrohamozta a történelmi amerikai Capitolium épületét, a közösségi média platformjait és az online fórumokat hibáztatták – ahol jobboldali szélsőségesek hetekig nyíltan tervezték a támadást.

Trump támogatói zászlót hagytak a Capitoliumon kívül 2021. január 6-án, szerda este Washingtonban. (AP)

A bejegyzések, amelyekben az amerikai elnök hívei leírták, hogyan törnének be a Capitoliumba, kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy miért nem szabályozzák gyakran az erőszakos tartalmakat a közösségi oldalakon. Az egyre növekvő visszhangra a Facebook, a Twitter és a Google erőteljesen fellép a közösségi média felhasználóival szemben, akik lázító tartalmakat osztanak meg az interneten.

A Google felfüggesztette a Trump-párti közösségi oldalt, a Parlert, és Trump elnököt kitiltották szinte minden nagyobb közösségi médiaplatformról – a nagy technológiai cégek nem hagytak követetlenül. Az ok, amiért ilyen gyorsan és hevesen tudtak reagálni az incidensre, nagyrészt a 230. §-nak köszönhető, mivel ez megvédi ezeket a cégeket a jövőbeni perektől.

Miért bírálják széles körben a 230. szakaszt?

Míg a rendeletnek messzemenő következményei vannak a közösségi média platformokra, például a Twitterre és a Facebookra, kritikusai gyorsan rámutatnak, hogy azt azelőtt fogadták el, hogy a közösségi média jelenlegi formájában létezett volna. Politikai vezetők és internetes aktivisták régóta szorgalmazzák a törvény frissítését.

A szabályozás konzervatívabb kritikusai azzal érvelnek, hogy az gyakorlatilag lehetővé teszi a nagytechnológiák számára, hogy részt vegyenek a politikailag pártos tevékenységekben. A republikánus törvényhozók, köztük Trump, azt állították, hogy az olyan platformok, mint a Twitter és a Facebook, egyértelmű elfogultságot mutatnak a konzervatív hangokkal szemben, és gyakran visszaélnek a kommunikációs tisztességről szóló törvény 230. szakaszával, hogy cenzúrázzák a jobboldali felhasználókat.

Másrészt egyesek azzal érvelnek, hogy a törvény megengedi az olyan webhelyeknek, mint a 4chan és a Parler – amelyeket sok jobboldali szélsőséges használ –, hogy tartózkodjanak a gyűlöletbeszéd és az erőszakos tartalom moderálásától, függetlenül attól, hogy az mennyire becsmérlő vagy aljas.

A New York Timesnak adott tavalyi interjújában Joe Biden megválasztott elnök a szabályozás azonnali visszavonását kérte, mivel az segített a technológiai vállalatoknak olyan hamisságokat terjeszteni, amelyekről tudják, hogy hamisak. Én például úgy gondolom, hogy meg kellene fontolnunk a [Facebook] azon mentességének megvonását, amely miatt nem perelhető ellenük azért, mert tudatosan elkötelezték magukat olyasmiért, ami nem igaz – mondta a CNN-nek adott korábbi interjújában.

A webhelyek ellenreakciókkal is szembesültek az általuk moderált tartalom miatt. Például 2014-ben a Facebookot széles körben kritizálták a meztelenségre vonatkozó következetlen szabályok miatt, amikor levette a koraszülött babáját szoptató anyáról készült fényképet.

Trump megpróbálta megváltoztatni a törvényt?

2020 májusában Trump elnök végrehajtási rendeletet adott ki, amely a 230. szakasz értelmében a technológiai cégeknek kínált jogi védelmet célozta meg. Ezt a lépést azután tette meg, hogy a Twitter félretájékoztatásnak minősítette az e-mailben történő szavazással kapcsolatos tweetjeit. Válaszul az elnök azt állította, hogy a közösségi média platformok szelektíven cenzúrázzák a tartalmat egy szélesebb körű összeesküvés részeként, hogy a választásokat ellene csalják meg.

Trump parancsa felszólította a szabályozó hatóságokat a 230. szakasz definíciójának újraértékelésére, és arra utasította az ügynökségeket, hogy gyűjtsék össze a közösségi médiaplatformokon a politikai elfogultság miatti panaszokat, amelyek segíthetnek jogi mentelmi joguk megvonásában.

Biden 2020-as elnökválasztáson aratott győzelme után egy lépéssel tovább ment, és a szabályozás teljes visszavonását kérte. Múlt hónapban azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a nemzetvédelmi felhatalmazási törvényt (NDAA), amely egy éves védelmi törvényjavaslat, amely milliárdos katonai kiadásokat engedélyez, hacsak a Kongresszus bele nem egyezik a 23. szakasz teljes hatályon kívül helyezésébe.

A 230. szakasz, amely az Egyesült Államok felelősségvédő ajándéka a Big Technek (az egyetlen amerikai vállalat, amely rendelkezik ezzel – vállalati jólét!), komoly veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra és választási feddhetetlenségünkre. Országunk soha nem lehet biztonságban, ha hagyjuk állni… – írta Trump a Twitteren a múlt hónap végén. Hozzátette, hogy ha a nagyon veszélyes és tisztességtelen 230. szakaszt nem szüntetik meg teljesen az [NDAA] részeként, akkor kénytelen leszek egyértelműen VETO-zni a törvényjavaslatot, amikor elküldik a nagyon szép Resolute asztalra.

Trump azt állította, hogy a 230. szakasz elősegíti a külföldi dezinformációk online terjesztését. A Kongresszus tagjai azonban gyorsan visszatapsoltak Trumpnak, mondván, hogy az NDAA-nak nem sok köze van a közösségimédia-cégekhez.

Oszd Meg A Barátaiddal: