Magyarázat: A téli napforduló, az év legrövidebb napja megértése
A déli féltekén ezzel szemben ma nyári napforduló van – olyan helyeken, mint Ausztrália, Új-Zéland vagy Dél-Afrika, ezért december 22-e az év leghosszabb napja.
Ez a helyzet hat hónap múlva megfordul – így 2020. június 21-én az északi féltekén lesz a nyári napforduló, amikor az év leghosszabb napja lesz. És a déli féltekén lesz az év legrövidebb napja – vagy leghosszabb éjszakája. Ma, december 22-én van a téli napforduló, az év legrövidebb napja az északi féltekén. Delhiben a Nap reggel 7.09-kor kelt, és 17.29-kor nyugszik, így a nap 10 óra 19 perc és 17 másodperces lesz.
December 21-én, szombaton egy másodperccel hosszabb volt, 10:19:18-kor, és december 23-án, hétfőn 10:19:19-kor lesz Delhiben.
A déli féltekén ezzel szemben ma nyári napforduló van – olyan helyeken, mint Ausztrália, Új-Zéland vagy Dél-Afrika, ezért december 22-e az év leghosszabb napja.
Tehát Melbourne-ben a Nap vasárnap 5.54-kor kelt, és 20.42-kor nyugszik, egy 14:47:23 hosszú napot jelölve.
Ez a helyzet hat hónap múlva megfordul – így 2020. június 21-én az északi féltekén lesz a nyári napforduló, amikor az év leghosszabb napja lesz. És a déli féltekén lesz az év legrövidebb napja – vagy leghosszabb éjszakája.
De miért nem ugyanazok a nappali órák minden nap?
A magyarázat a Föld dőlésszögében rejlik. És ez nem csak a Föld – a Naprendszer minden bolygója meg van dőlve, mindegyik különböző szögben.
A Föld forgástengelye 23,5 fokos szögben el van döntve a merőlegestől. Ez a dőlés – olyan tényezőkkel kombinálva, mint a Föld forgása és pályája – a Napfény időtartamának változásaihoz vezet, amelyet a bolygó bármely pontja kap az év különböző napjain.
A Föld északi sarka hosszabb ideig a Sarkcsillag felé mutat, miközben a Föld egy éven keresztül a Nap körül mozog.
Az északi félteke az év felét a Nap irányába dőlve tölti, így a hosszú nyári napokon közvetlen napfény éri. Az év másik felében elhajlik a Naptól, rövidülnek a nappalok.
A téli napforduló, december 21. az a nap, amikor az Északi-sark leginkább el van dőlve a Naptól.
A dőlés is felelős a különböző évszakokért, amelyeket a Földön látunk. A nappal a Nap felőli oldalon van, és éjszakára változik, ahogy a Föld továbbra is forog a tengelye körül.
Az Egyenlítőn a nappal és az éjszaka egyenlő. Minél közelebb megy valaki a pólusokhoz, annál szélsőségesebb az eltérés. Nyáron mindkét féltekén ez a pólus a Nap felé billen, és a sarki régió hónapokon át 24 órán át napfényt kap. Hasonlóképpen, télen a régió hónapokig teljes sötétségben van.
A Föld dőlésszöge segít meghatározni néhány ismerős képzeletbeli vonalat, amelyek szintén kulcsfontosságúak a napforduló bekövetkezésének meghatározásában. Ezek szélességi fokok, amelyek egy hely távolságát jelzik az Egyenlítőtől.
A 23,5°-os szélességi körön (amely megfelel a dőlésszögnek) a Rák és a Bak trópusai találhatók, az Egyenlítőtől északra és délre. A 66,5°-nál (vagy 90° mínusz 23,5°-nál) az Északi-sarkkör és az Antarktisz körök találhatók északon és délen. A 66,5°-nál magasabb szélességi körökön (mindegyik irányban) fordulnak elő állandó sötétség vagy világos napok.
Oszd Meg A Barátaiddal:
