Magyarázat: Három bubópestis eset Kínában; mi az?
A pestis három nagy világjárványban több tízmillió embert ölt meg világszerte, Európa lakosságának körülbelül egyharmadát pusztította el az 1300-as években a fekete halálként ismert bubópestis.
A helyi járványvédelmi és megelőzési központ pestismegelőzési csapatának egyik tagja rágcsálókat tart egy füves területen Serxu megyében, Garze Tibeti Autonóm Prefektúrában, Szecsuán tartományban, Kínában 2019. augusztus 28. (Fotó a Reuterstől) Kína egy harmadik bubópestis-esetről számolt be vasárnap, miután két másik pestises esetet fedeztek fel a múlt héten, de a betegség továbbra is ritka annak ellenére, hogy félelmetes hírneve van, és a hatóságok szerint az esetek nem kapcsolódnak egymáshoz.
Hogyan történik a fertőzés?
Két Belső-Mongóliából származó beteget helyeztek karanténba Pekingben, akik tüdőpestisben szenvednek - közölték a hatóságok a múlt héten. Egy ugyanebből a régióból származó 55 éves férfinál később bubópestisben diagnosztizáltak, miután vadnyúlhúst evett – közölte az egészségügyi bizottság.
A pestis mindkét típusát a Yersinia pestis baktérium okozza.
A fertőzött bolhák harapása a leggyakoribb oka a bubópestis fertőzésnek, de a tüdőgyulladásos változat – ahol a baktérium a tüdőbe kerül – veszélyesebb, mert köhögéssel terjed.
A betegségek ritkább harmadik változata a szeptikémiás pestis, amely a véráramot fertőzi meg.
Mik a kockázatok?
A pestis három nagy világjárványban több tízmillió embert ölt meg világszerte, Európa lakosságának körülbelül egyharmadát pusztította el az 1300-as években a fekete halálként ismert bubópestis.
A baktérium vélhetően a délnyugat-kínai Yunnanból származik, ahol továbbra is endemikus. A Yunnanból érkező ópium-kereskedelmi útvonalak okozták a harmadik globális pestisjárványt 1894-ben, de azóta egyre ritkább.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2010 és 2015 között 3248 megbetegedést regisztráltak világszerte, ami 584 halálesethez vezetett – ez 18%-os halálozási arány.
2009 és 2018 között Kína mindössze 26 esetet és 11 halálesetet jelentett. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban 12 082 veszettség esett, a halálozási arány 96%.
A Kínai Betegségellenőrzési Központ szerint a pestis egy ősi bakteriális fertőzés, amelyet korai elkapás esetén számos hatékony antibiotikummal lehet klinikailag kezelni.
Összefügg a pestis az éghajlatváltozással?
A pestis 1300-as évekbeli terjedését a tudósok az instabil éghajlati viszonyokkal hozták összefüggésbe, amelyek a betegség kialakulásához vezettek, és gyorsabban terjedt el a patkányokra, bolhákra és az emberekre.
Az árvizek is hozzájárultak a betegség új vízi útvonalakon történő gyors terjedéséhez.
Kína szerint az éghajlatváltozás következtében megnövekedett a rágcsálópopuláció Belső-Mongóliában. A hevesebb esőzések és a hosszabb nyári aszályok kombinációja lehetővé tette a patkányok fejlődését.
Vannak még kockázatok?
Kína továbbra is aggódik a járványkitörések kockázata miatt, mivel a korábban távoli pestisveszélyes vidéki régiók integrálódnak a nemzetgazdaságba.
A Center for Disease Control szerint Jünnan és a Csinghaj-Tibet-fennsík a távol-nyugaton különösen sebezhetőek.
Csinghaj illetékesei az év elején elmondták, hogy az urbanizáció, az új infrastruktúra és a turizmus miatt megnőtt a pestis nagy népsűrűségű régiókra való átterjedésének kockázata.
A fertőző betegségek Peking számára is kényes problémát jelentenek a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) 2003-as kitörése után, amelyet sokan azzal vádolnak, hogy a hatóságok nem tették közzé időben az információkat.
Oszd Meg A Barátaiddal:
