Magyarázat: annak jelentősége, hogy Biden feloldotta a Trump által az ICC-tisztviselőkkel szemben kirótt szankciókat

A Biden-adminisztráció feloldotta a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság tisztségviselőire kiszabott szankciókat és vízumtilalmakat. Hogyan alakultak az Egyesült Államok és az ICC közötti kapcsolatok az évek során?

A Biden Fehér Ház most visszavonta az intézkedéseket, amiről a szakértők úgy vélik, hogy része annak az erőfeszítésnek, hogy Washingtont visszahozzák a multilaterális szövetségbe. (AP fotó: Carolyn Kaster)

A Biden-adminisztráció pénteken újabb fontos változást jelentett be Donald Trump volt elnök politikájához képest, feloldva a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőire kiszabott szankciókat és vízumtilalmakat.

Az Egyesült Államok Trump alatt az ICC tisztségviselői után ment, akik részt vettek az amerikai csapatok vagy szövetségesei által elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában, Mike Pompeo akkori külügyminiszter pedig kengurubíróságnak nevezte a több mint 120 nemzetet tömörítő törvényszéket.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

A Biden Fehér Ház most visszavonta ezeket az intézkedéseket, amiről a szakértők úgy vélik, hogy része annak az erőfeszítésnek, hogy Washingtont visszahozzák a multilaterális szférába.

Mi az a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)?

Az ICC a hollandiai hágai székhelyű állandó bírói testület, amelyet az 1998-as Római Statútum (alapító és irányadó dokumentuma) hozták létre. 2002 júliusában kezdte meg működését.

A fórumot végső bíróságként hozták létre olyan bűncselekmények üldözésére, amelyek egyébként nem maradnának büntetlenül, és négy fő bűncselekményre vonatkozik: népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények és az agresszió bűncselekménye.

123 nemzet részes állama a Római Statútumnak, és elismeri az ICC tekintélyét. Figyelemre méltó kivétel az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India.

A Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) ellentétben az ICC nem része az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszerének, az ENSZ–ICC viszonyt külön megállapodás szabályozza. Az ICJ, amely az ENSZ 6 fő szerve közé tartozik, főként nemzetek közötti vitákat tárgyal. Az ICC ezzel szemben büntetőeljárást indít magánszemélyek ellen, és hatásköre kiterjed a valamely tagállamban vagy annak állampolgára által elkövetett bűncselekményekre.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot kritizálták amiatt, hogy nem folytat nyomozást a nyugati országokban (mind a 4 eddig kihirdetett bűnös ítéletét Afrikából indították perben), valamint amiatt, hogy nem hatékonyan dolgozik. A bíróság 2019-ben független szakértői vizsgálatot rendelt el saját működéséről ezen aggályok megoldása érdekében.

Hogyan alakultak az Egyesült Államok és az ICC közötti kapcsolatok az évek során?

A Clinton-kormányzat (1993-2001) részt vett a Római Statútumról szóló tárgyalásokon, és 2000-ben aláírta a dokumentumot. A következő elnök, George W. Bush azonban 2002-ben megkérte az Egyesült Államokat a Statútum aláírásáról, és törvénybe iktatta az amerikai szolgálati tagok Védelmi törvény, amely megvédi az Egyesült Államok állampolgárait az ICC hatókörétől.

Az ICC-vel fennálló nézeteltérései ellenére Washington több alkalommal is pozitívan állt hozzá a fórumhoz – 2005-ben nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ICC-hez intézett kérését a dárfúri válság során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására, 2011-ben pedig megszavazta Líbia bíróság elé terjesztését. . Az Egyesült Államok emellett kritikus támogatást nyújtott a gyanúsítottak Afrikából történő átadásában az ICC-hez tárgyalásra.

Donald Trump megválasztása után ismét megromlott a viszony, a republikánus elnök 2018-ban az ENSZ Közgyűlésén kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni vagy elismerni a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Ami Amerikát illeti, az ICC-nek nincs joghatósága, nincs legitimitása és nincs felhatalmazása.

Szóval, mi késztette az USA-t szankciók bevezetésére?

2019-ben, Washington legnagyobb bánatára, az ICC gambiai születésű főügyésze, Fatou Bensouda hivatalos vizsgálatot kért a 2003 és 2014 közötti afganisztáni háború során elkövetett állítólagos atrocitások ügyében – ami az Egyesült Államok katonai és CIA-tisztviselőinek esetleges vádemeléséhez vezetett. Ugyanebben az évben nyomozás indult a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűnök ügyében, beleértve az izraeli erőket is.

A Trump-adminisztráció válaszul bejelentette a szigorú büntetőintézkedéseket, amelyeket általában a terrorcsoportok és az emberi jogok megsértésével vádoltak ellen alkalmaznak.

Vízumkorlátozásokat és gazdasági szankciókat jelentett be az ICC-tisztviselőkre, akik közvetlenül részt vettek az állampolgárai vagy szövetségesei elleni nyomozásokban, és mindenkire, aki anyagilag segítette, szponzorálta vagy pénzügyi, anyagi vagy technológiai támogatást nyújtott ezeknek a tisztviselőknek. A korlátozások a tisztviselők családtagjaira is kiterjedtek.

Bensoudát pénzügyi szankciókkal és amerikai vízumtilalommal sújtották. Szankciókat alkalmaztak Phakiso Mochochoko-val, az ICC joghatósági, komplementaritási és együttműködési osztályának vezetőjével szemben is. Sok bírósági alkalmazottat vízumtilalommal sújtottak.

Mit csinált most Biden?

Pénteken Biden eltörölte ezeket a szankciókat és vízumtilalmakat – ezt a lépést a demokrata elnök azon törekvésének tekintik, hogy az Egyesült Államokat elmozdítsa republikánus elődje egyoldalúbb külpolitikájától.

Idén januárban történt hivatalba lépése óta Biden több nemzetközi szervezethez is csatlakozott, amelyekből Trump kilépett – a párizsi klímaegyezményből, az Egészségügyi Világszervezethez és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához. A hírek szerint erőfeszítések folynak az iráni nukleáris megállapodás helyreállítására is.

Javulnak-e az ICC-vel való kapcsolatok Biden alatt?

Nem feltétlenül. Míg Biden nem hatékonynak és nem megfelelőnek minősítette a Trump-szankciókat, azt mondta, hogy az Egyesült Államok erőteljesen megvédi a jelenlegi és volt egyesült államokbeli személyzetet minden olyan kísérlettől, hogy az ICC joghatóságot gyakoroljon felettük – írja a Reuters.

Anthony Blinken külügyminiszter megismételte Biden üzenetét, mondván, hogy az Egyesült Államok továbbra sem ért egyet az ICC azon döntésével, hogy kivizsgálja az Afganisztánban és a palesztin területeken elkövetett háborús bűnöket, és kifogásolja az ICC azon erőfeszítéseit, amelyek a nem részes államok személyzete feletti joghatóság érvényre juttatására irányulnak. mint az Egyesült Államok és Izrael.

Ennek ellenére a Blinked jelezte a bírósághoz fűződő kapcsolatok felengedését, mondván: Úgy gondoljuk azonban, hogy az ezekkel az esetekkel kapcsolatos aggályainkat jobban meg lehetne oldani az ICC-folyamat valamennyi érdekelt felével, nem pedig szankciók kiszabásával.

Hozzátette, Washingtont bátorította, hogy reformok széles skáláját fontolgatják annak érdekében, hogy segítsék az ICC-t erőforrásai prioritásainak meghatározásában, és elérje alapvető küldetését, hogy végső bíróságként szolgáljon az atrocitások megbüntetésében és elrettentésében.

Oszd Meg A Barátaiddal: