Magyarázat: a Mount Sinabung közelmúltbeli vulkánkitörése, miért történt, és kik vannak veszélyben
A legutóbbi kitörés egy hatalmas vulkáni hamu- és füstoszlopot lövellt 3000 méter magasra az égbe.
A Sinabung-hegy vulkáni hamut bocsát ki egy pénteki kitörés során. (AP) Indonéziában, az Észak-Szumátra tartományban található Sinabung-hegy csütörtökön kitört, és hatalmas vulkáni hamu- és füstoszlopot lövellt 3000 méteres magasságban az égbe.
A vulkán márciusban is kitört, forró hamufelhőt küldve az égre. Ez volt az első kitörés 2020 augusztusa óta, amikor a vulkán hamu- és füstoszlopot bocsátott több mint 16 000 láb magasra a levegőbe. A vulkán 2010 óta aktív, amikor közel 400 évnyi tétlenség után kitört.
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Indonézia számos aktív vulkánnak ad otthont a Tűzgyűrűben vagy a Csendes-óceán körüli övben való elhelyezkedésének köszönhetően – ez a Csendes-óceán menti terület, amelyet aktív vulkánok és gyakori földrengések jellemeznek. A Tűzgyűrű a világ vulkánjainak körülbelül 75 százalékának ad otthont, és a földrengések körülbelül 90 százaléka is itt történik.
A Mount Sinabung vulkán kitört Indonéziában, mivel a lakosoknak azt tanácsolták, hogy figyeljenek a hamuhullásra és a vulkáni törmelék lavinára.
A tisztviselők szerint az elmúlt héten legalább 15 kisebb kitörést regisztráltak. https://t.co/CRHAqnjU5O pic.twitter.com/Y2NArwSel2
— ABC News (@ABC) 2021. május 7
A Sinabung-hegy legutóbbi kitörései
Az augusztusi robbanásból származó hamu három kerületet borított be, és elsötétítette az eget – jelentette a Jakarta Post. Emiatt több ezer embert is kitelepítettek.
Az Egyesült Államok Nemzeti Természettudományi Múzeuma szerint naponta körülbelül 20 vulkán tör ki aktívan szerte a világon. A Smithsonian és az US Geological Survey Vulkánveszélyek programja által készített heti jelentés szerint a vulkáni tevékenységről a 2020. augusztus 4-én végződő héten 17 vulkán volt világszerte folyamatos kitörésekkel.
A Xinhua hírügynökség szerint a csütörtök reggeli vulkánkitörés körülbelül 319 másodpercig vagy körülbelül 5 percig tartott. Az indonéz Vulkanológiai és Geológiai Veszélyeket Mérséklő Központ azt tanácsolta az embereknek, hogy ne menjenek be a veszélyes zónába – a vulkán 3 km-es körzetébe –, és arra buzdította őket, hogy viseljenek maszkot, miközben kimerészkednek, hogy megvédjék magukat a levegőben lebegő szennyezett részecskékkel szemben. , adta hírül a Weather Channel.
A vulkán 2010 óta működik. A Nemzeti Természettudományi Múzeum Globális Vulkanizmus Programja szerint a kitörési szakasz 2013 szeptemberében kezdődött, és megszakítás nélkül 2018 júniusáig tartott. 2018-ban a vulkán 5-7 km-re hamut bocsátott ki a levegőbe, falvakat borítva be. A Weather Channel szerint, amikor a vulkán 2014-ben kitört, 16 embert ölt meg és több ezer embert kényszerített el otthonából, 2016-ban pedig további kilenc ember halt meg a kitörések miatt.
Szóval, miért tör ki egy vulkán?
Alapvetően háromféle vulkán létezik: aktív, szunnyadó vagy kialudt. Kitörés akkor következik be, amikor a magma (vastag, folyó anyag), amely a földköpeny olvadásakor keletkezik, felemelkedik a felszínre. Mivel a magma könnyebb, mint a kő, a föld felszínén lévő nyílásokon és repedéseken keresztül képes felemelkedni. A kitörést követően a magmát lávának nevezik.
Nem minden vulkánkitörés robbanásveszélyes, mivel a robbanékonyság a magma összetételétől függ. Ha a magma folyós és vékony, a gázok könnyen kiszabadulhatnak belőle. Ilyen esetekben a magma kifolyik a felszín felé. Ha azonban a magma vastag és sűrű, és a gázok nem tudnak kiszabadulni belőle, akkor nyomást hoz létre benne, ami heves robbanást eredményez.
Kiket fenyeget ezek a kitörések?
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint a vulkán okozta halálozások leggyakoribb oka a fulladás, ami miatt a légúti betegségekben, például asztmában és más krónikus tüdőbetegségben szenvedők érzékenyek lesznek.
A vulkán közelében vagy alacsonyan fekvő szélső részeken élők is nagyobb veszélynek vannak kitéve robbanás esetén, mivel a hamu homokos és koptató hatású lehet, és az apró részecskék megkarcolhatják a szem felszínét.
Ezenkívül a vulkánkitörések további egészségügyi veszélyeket, például árvizeket, sárcsuszamlásokat, áramkimaradásokat, ivóvízszennyezést és erdőtüzeket okozhatnak.
A lávafolyamok azonban ritkán ölnek meg embereket, mivel nagyon lassan mozognak, így elegendő időt adva a menekülésre. Egy 2018-as interjúban a stanfordi geológus, Gail Mahood megjegyezte, hogy a vulkánkitörések miért válnak veszélyessé olyan országokban, mint Indonézia, Guatemala és a Fülöp-szigetek, mivel az emberek nagyon közel élnek a vulkánokhoz a nagy népesség miatt.
Oszd Meg A Barátaiddal:
