Magyarázat: Eyes on the Sun, hogyan készül az ISRO következő óriási ugrására az űrben

Magyarázat: Az ISRO arra készül, hogy elküldi első tudományos expedícióját a Nap tanulmányozására. Az Aditya-L1 névre keresztelt, várhatóan jövő év elején induló küldetés közelről fogja megfigyelni a Napot.

Illusztráció a Parker napszondáról a Naphoz közeledve. (Forrás: NASA/Johns Hopkins APL)

A hónap elején 47 új cikk jelent meg a The Astrophysical Journal külön mellékletében, amelyek az első három átrepülés adatait elemezték. Parker napszonda , a NASA történelmi küldetése a Nap felé. A 2018. augusztus 12-én felbocsátott szonda január 29-én fejezte be negyedik közeli megközelítését – az úgynevezett perihéliumot –, mintegy 3,93 millió km/órás sebességgel, mindössze 18,6 millió km-re a Nap felszínétől.

Miért izgalmas mindez India számára?

Egy másik, jövőre tervezett holdi küldetés és a 2022-re tervezett első emberi űrrepülés mellett az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) első tudományos expedíciójának kiküldésére is készül a Nap tanulmányozására. Az Aditya-L1 névre keresztelt, várhatóan jövő év elején induló küldetés közelről fogja megfigyelni a Napot, és megpróbál információt szerezni annak légköréről és mágneses teréről.

Az ISRO az Aditya L1-et 400 kg-os osztályú műholdként osztályozza, amelyet a Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) XL konfigurációban bocsátanak fel. Az űrben működő obszervatórium fedélzetén hét rakomány (műszer) lesz a Nap koronájának, napkibocsátásának, napszeleinek és fáklyáinak, valamint a Coronal Mass Ejections (CME-k) tanulmányozására, és éjjel-nappal készíti majd a Nap képalkotását.

A küldetést az ISRO különböző laboratóriumai, valamint olyan intézményekkel együttműködve hajtják végre, mint az Indiai Asztrofizikai Intézet (IIA), a Bengaluru, az Inter University Center for Astronomy and Astrophysics (IUCAA), a Pune és az Indiai Tudományos, Oktatási és Kutatási Intézet. (IISER), Kalkutta. Az Aditya L1 lesz az ISRO második űralapú csillagászati ​​küldetése a 2015 szeptemberében indított AstroSat után.

A szoláris küldetést a Nap távolsága a Földtől (átlagosan körülbelül 149 millió km, szemben a Holdig terjedő mindössze 3,84 millió km-rel), és ami még fontosabb, a naplégkör szupermeleg hőmérséklete és sugárzása teszi kihívássá.

Valamennyi részt vevő intézmény jelenleg a saját hasznos teher fejlesztésének utolsó szakaszában van. Néhány hasznos terhet megépítettek, és tesztelési fázisban vannak, minden komponens ellenőrzése és kalibrálása folyamatban van. Egyes hasznos terhek az egyes összetevők integrálásának szakaszában vannak.

De miért fontos a Nap tanulmányozása?

Minden bolygó, beleértve a Földet és a Naprendszeren túli exobolygókat is, fejlődik – és ezt az evolúciót a szülőcsillag irányítja. A szoláris időjárás és környezet, amelyet a nap belsejében és körülötte zajló folyamatok határoznak meg, az egész rendszer időjárását befolyásolja. Az időjárás változásai megváltoztathatják a műholdak pályáját vagy lerövidíthetik élettartamukat, zavarhatják vagy károsíthatják a fedélzeti elektronikát, valamint áramkimaradást és egyéb zavarokat okozhatnak a Földön. A napelemek ismerete kulcsfontosságú az űridőjárás megértéséhez.

A Föld által irányított viharok megismeréséhez és nyomon követéséhez, valamint hatásuk előrejelzéséhez folyamatos szoláris megfigyelésekre van szükség. Minden a Napból előtörő és a Föld felé tartó vihar áthalad az L1-en, és a Nap-Föld rendszer L1 körüli halopályára állított műholdnak megvan az a fő előnye, hogy folyamatosan, okkultáció/fogyatkozás nélkül nézi a Napot – állítja az ISRO. weboldal.

Az L1 az 1. Lagrange/Lagrange-pontra utal, amely a Föld-Nap rendszer keringési síkjában található öt pont egyike. A Lagrange-pontok, amelyeket Josephy-Louis Lagrange olasz-francia matematikusról neveztek el, olyan pozíciók az űrben, ahol egy kéttestből álló rendszer (például a Nap és a Föld) gravitációs erői fokozott vonzási és taszítási régiókat hoznak létre. Ezeket az űrhajók felhasználhatják a helyben maradáshoz szükséges üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Az L1 pont ad otthont a Solar and Heliospheric Observatory Satellite (SOHO), a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi együttműködési projektjének.

A United Launch Alliance Delta IV Heavy rakéta a Parker Solar Probe fedélzetén látható ezen a 2018. augusztus 10-i képen. (Forrás: NASA/Bill Ingalls).

Az L1 pont körülbelül 1,5 millió km-re van a Földtől, vagyis a Naphoz vezető út körülbelül egyszázadán. Az Aditya L1 folyamatos megfigyeléseket végez, közvetlenül a Nap felé nézve. A NASA Parker napszondája már sokkal közelebb ment – de a Naptól elfordítja a tekintetét. A korábbi Helios 2 napszonda, a NASA és a hajdani nyugat-német űrkutatási hivatal közös vállalata, 1976-ban 43 millió kilométeres körzetben haladt a Nap felszínétől.

Az Express Explained már a Telegramon elérhető. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb

Milyen hőséggel néz szembe az Aditya L1?

A Parker Solar Probe január 29-i elrepülése volt a legközelebb az űrszonda a Naphoz az eddig tervezett hétéves útja során. A számítógépes modellezési becslések azt mutatják, hogy a szonda hőpajzsának, a Thermal Protection Systemnek a Nap felé néző oldalán a hőmérséklet elérte a 612 Celsius-fokot, még akkor is, ha az űrhajó és a pajzs mögötti műszerek körülbelül 30 °C-on maradtak - közölte a NASA. Az űrszonda három legközelebbi perihéliumában 2024-25-ben a TPS 1370 °C körüli hőmérsékletet fog látni.

Az Aditya L1 sokkal távolabb marad, és a hőség várhatóan nem fog komoly gondot okozni a fedélzeten lévő műszereknek. De vannak más kihívások is.

A küldetéshez szükséges eszközök és alkatrészeik közül sokat először gyártanak az országban, ami ugyanolyan kihívást jelent, mint lehetőséget India tudományos, mérnöki és űrközösségei számára. Az egyik ilyen alkatrész az erősen csiszolt tükrök, amelyeket az űrtávcsőre szerelnének fel.

Ne hagyja ki az Explained-ből: India „importált” élelmiszer-inflációja

A felmerülő kockázatok miatt a korábbi ISRO-küldetések rakományai nagyrészt helyben maradtak az űrben; a tudósok szerint azonban az Aditya L1-nek lesz néhány mozgó alkatrésze. Például az űrhajó kialakítása lehetővé teszi a teleszkóp elülső ablakának többszöri működtetését – ami azt jelenti, hogy az ablak szükség szerint nyitható vagy zárható.

Oszd Meg A Barátaiddal: