Crocodylus palustris, egy krokodilfaj, amelyet eltávolítanak a Narmadából
A Bhutánban és Mianmarban már kihalt rabló 1982 óta szerepel az IUCN Vörös Listáján, mint sebezhető.
Egy rablókrokodil a Vishwamitri folyó partján Vadodaraban. (Express Photo by Bhupendra Rana / Archívum) A rablókrokodil, más néven mocsári krokodil vagy széles orrú krokodil, egy faj (Crocodylus palustris), amely édesvízi élőhelyeken őshonos Dél-Irántól és Pakisztántól az indiai szubkontinensig és Srí Lankáig. Újra a figyelem középpontjába került Gujaratban, ahol az Erdészeti Minisztérium megkezdte a rablók evakuálását a narmadai Sardar Sarovar-gát területén található két tavacskából, hogy megkönnyítsék a hidroplános szállítást az Egység szobránál.
Bhutánban és Mianmarban már kihalt, a rabló 1982 óta szerepel a sebezhető helyen az IUCN Vörös Listáján. Indiában az 1972-es Wildlife Protection Act I. listája védi. A törvény hat listája közül az I. és A II. melléklet II. része a legmagasabb fokú védelmet nyújtja a felsorolt fajok számára, és a legszigorúbb szankciókkal sújtja az elkövetőket.
Az I. jegyzékben felsorolt állatok esetében mindenféle populáció-szabályozási tevékenység, fogságba tartás vagy szállítás nehézkes folyamatokkal járhat. A vadon élő állatokkal foglalkozó szakértő azt mondta: Bármilyen tevékenységhez, amely az állatokat érinti, műszakilag több hatóság engedélyére és szankcióira van szükség. Ez egy fárasztó folyamat, amely egy sor papírmunkát és engedélyeket foglal magában.
Ez magában foglalja a krokodilok szállítását is. Tehát az áthelyezése vagy elfogása engedély nélkül határozottan illegális. Az államok kormányai azonban jogosultak engedélyeket adni bizonyos helyzetekben, amikor az veszélyt jelent az emberiség számára.
A Narmada-gáttól 90 km-re fekvő Vadodara az egyetlen város az országban, ahol a krokodilok természetes élőhelyükön, emberi populáció közepette élnek. A Vishwamitri folyóból származó krokodilok, ahol körülbelül 300 van, gyakran behatolnak az emberek otthonába, konfliktusokat és elfogásokat okozva. Ezeknek a krokodiloknak a többségét ezt követően szabadon engedik a Narmada-gát vizében, távol az emberi élőhelyektől.
A szakértők szerint a krokodilokat nem a kihalástól való félelem miatt vették fel az I. listára, hanem azért, hogy megakadályozzák kereskedésüket. A krokodilokat bőrük és húsuk miatt értékelik. Egyes esetekben imádják is őket, többek között a Narmadában is. Narmada istennő bálványaiban a krokodil a járműve; van egy bálvány a Narmada-gát területén. Khodiyar Maa istennőt, akit a gudzsarátiak egy része imád, krokodilon lovagolva tartják a föld és a víz feletti hatalmát.
Oszd Meg A Barátaiddal:
