Magyarázat: Mi a tét a 2015-ös párizsi merényletek perében?

Az előadások egyikét sem közvetítik a televízióban vagy közvetítik újra a nyilvánosság számára, de archiválási célból rögzítik.

Párizsban bírósági épületet állítottak fel annak a 20 vádlottnak a tárgyalására, akik 2015 novemberében támadásokat követtek el a városban. (AP)

Franciaország az 20 férfit állítanak bíróság elé vádlott az Iszlám Állam csoport 2015-ös párizsi támadásaiban, amelyekben 130 ember meghalt és több száz megsebesült. Az eljárás szerdán kezdődik egy hatalmas, egyedi tervezésű kamrában.

Kilenc fegyveres és öngyilkos merénylő csapott le perceken belül egymáshoz a nemzeti futballstadionban, a Bataclan koncertteremben, valamint éttermekben és kávézókban 2015. november 13-án.

A szélsőséges sejt egyetlen túlélője azon az éjszakán azok közé tartozik, akiket a második világháború óta a leghalálosabb támadás miatt perelnek Franciaországban. Ugyanez az IS-hálózat hónapokkal később Brüsszelben is csapást mért, és további 32 embert ölt meg.

Ki áll a lelátón?

Húsz férfit vádolnak, de csak 14 ellen kerül sor a bíróság elé. Közülük a fő Salah Abdeslam, aki elhagyta autóját és meghibásodott öngyilkos mellényét, és végül szülővárosában, Brüsszelben egy rejtekhelyre menekült. A távollétében bíróság elé állított hat férfi közül ötöt meghaltak; egy ember holléte ismeretlen.

A legtöbb vádlottat életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatják, ha elítélik a támadásokban való közreműködésért. Egyedül Abdeslamot vádolják gyilkossággal.

[oovvuu-embed id=6f7618af-f7ea-49de-ad7b-23e83defaf84″ frameUrl= https://playback.oovvuu.media/frame/6f7618af-f7ea-49de-ad7b-23e83defaf84″ ; playerScriptUrl= https://playback.oovvuu.media/player/v1.js%5D

Miért a különleges tárgyalóterem?

Ez a legnagyobb tárgyalás a francia történelemben. Az ültetvényesek között közel 1800 áldozat van, köztük olyan túlélők, akik fizikai vagy lelki sérülést szenvedtek el, és olyan családok, akiknek szerettei meghaltak azon az éjszakán. Őket és a vádlottakat összesen 330 ügyvéd képviseli.

A modern tárgyalóterem a 13. századi, emeletes párizsi Palais de Justice épületében épült, ahol többek között Marie Antoinette és Emile Zola is perbe került. A sápadt fából készült, hatalmas képernyős kamrában 550 ember, 12 vádlott és 10 kamera fér el. Több túlcsorduló teremben élő közvetítések lesznek az eseményekről.

Az áldozatok most először kaphatnak egy biztonságos hangkapcsolatot is, amellyel otthonról hallgathatják, ha akarják, 30 perces késéssel.

Hogyan alakul a tárgyalás?

A tárgyalás a tervek szerint kilenc hónapig tart. Szeptember hónap a rendőrség és a törvényszéki bizonyítékok lefektetésének lesz szentelve. Az októbert átadják az áldozatok vallomásának. Novembertől decemberig tisztségviselők, köztük François Hollande volt francia elnök, és a támadók hozzátartozói is tanúskodnak.

2022 januárja és márciusa között a vádlottak kihallgatása az események kronológiája szerint történik, az előkészületektől a támadásokig és azok utóhatásaiig. Abdeslamot többször is kihallgatják.

Április elején a szakértők pszichológiai értékelést adnak. A záróbeszélgetések májusban következnek. Az ítélethirdetés május végére várható.

A párizsi bíróság épületének speciálisan épített tárgyalóterme, ahol a 2015-ös merényletek 20 vádlottja felett fognak bíróság elé állni. (AP)

Milyen a biztonság egy ilyen hatalmas eseménynél?

A bíróság épülete Párizs központjában, a l'île de la Cité szigeten található. A környező utcák és a Szajna partja mentén minden autós, parkolási és még gyalogos forgalmat is elzárnak. Különböző bejegyzések lesznek az ügyben részt vevő felek számára, akik minden alkalommal átkutatással szembesülnek, amikor belépnek az épületbe, és több ellenőrzőponton is.

A tárgyalás minden nap 12.30-kor kezdődik, nehogy a déli ebédszünet után újra át kelljen kutatni mindenkit.

A tárgyalást közvetítik?

Az előadások egyikét sem közvetítik a televízióban vagy közvetítik újra a nyilvánosság számára, de archiválási célból rögzítik. A videók nem lesznek elérhetők a nagyközönség számára. A kamerák a próbatermen kívül csak filmezésre használhatók.

A videófelvétel illegális a francia bíróságokon, és csak néhány történelmi értékű esetre engedélyezték. A támadások tárgyalása a 13. ilyennek ítélt eset lesz. A múltban Franciaországban náci tisztviselők és kollaboránsok – köztük Klaus Barbie, a tuszi népirtásban részt vevő ruandai tisztviselők és Augusto Pinochet chilei tábornok diktatúrájához köthető személyek – elleni pereket rögzítettek.

A legutóbbi bírósági eljárás tavaly volt, a Charlie Hebdo című párizsi újság és egy kóser szupermarket elleni 2015. januári támadások miatt.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Oszd Meg A Barátaiddal: