Kifejtette: Mi az Azerbajdzsán és Örményország között aláírt békemegállapodás?
Az új békemegállapodás értelmében mindkét fél továbbra is megtartja pozícióit a jelenleg birtokolt területeken, ami jelentős nyereséget jelent Azerbajdzsán számára.
Az azerbajdzsániak november 10-én ünneplik a békemegállapodást Bakuban. (Fotó: AP) Kedden (november 10-én) Oroszország új békemegállapodást kötött Örményország és Azerbajdzsán között.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb konfliktusa során a hegyi-karabahi hatóságok szerint több mint 1200-an vesztették életüket, és több ezren költöztek el.
A két nemzet közötti konfliktus lezárását hivatott megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök írta alá. A konfliktus szeptemberi kitörése óta több fegyverszüneti megállapodást is aláírtak a két fél között, de eddig egyik sem járt sikerrel.
Szóval, mi az új békemegállapodás?
Az új békemegállapodás értelmében mindkét fél megtartja pozícióit azokon a területeken, amelyeket jelenleg birtokol, ami jelentős nyereséget jelent Azerbajdzsán számára, mivel a legutóbbi konfliktus során elvesztett területének több mint 15-20 százalékát visszaszerezte – írja az AFP. jelentették.
Ezen túlmenően a megállapodás értelmében minden katonai műveletet felfüggesztenek, orosz békefenntartókat vetnek be a hegyi-karabahi érintkezési vonal mentén, valamint a régiót Örményországgal összekötő Lachin folyosó mentén. Ezeket az orosz békefenntartókat nagyjából 2000 fős haderővel öt évre vetik be a térségben.
A menekültek és a belső menekültek visszatérnek a régióba és a szomszédos területekre, és a két fél hadifoglyokat és holttesteket is cserél. Lényeges, hogy új folyosót nyitnak Nakhcsivánból Azerbajdzsánba, amely orosz ellenőrzés alá kerül.
A BBC arról számolt be, hogy nagy tömeg gyűlt össze az örmény fővárosban, hogy tiltakozzanak a békemegállapodás ellen, az azerbajdzsáni Alijev pedig azt mondta, hogy a megállapodás történelmi jelentőségű.
Mi a tét Oroszország számára?
Oroszország szerepe a konfliktusban kissé átláthatatlan, mivel mindkét országot fegyverekkel látja el, és katonai szövetséget kötött Örményországgal, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete néven. Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára a múlt hónapban kiadott közleményében azt mondta, Oroszország mindig is kiegyensúlyozott álláspontot képvisel az ügyben, és hagyományosan jó kapcsolatokat ápol mindkét országgal.
Mi az a Hegyi-Karabah régió?
A Nyugat-Ázsián és Kelet-Európán átnyúló Hegyi-Karabah nemzetközileg elismert Azerbajdzsán része, de a régió nagy részét örmény szeparatisták irányítják. Hegyi-Karabah a szovjet korszak óta Azerbajdzsán területe. Amikor a Szovjetunió az 1980-as évek végén elkezdett összeomlani, Örményország regionális parlamentje megszavazta a régió Örményországhoz való átadását; a szovjet hatóságok visszautasították a követelést.
Évekig tartó összecsapások következtek az azerbajdzsáni erők és az örmény szeparatisták között. Az erőszak az 1990-es évekig tartott, tízezrek haltak meg, és százezrek kényszerültek elhagyni otthonukat. 1994-ben Oroszország tűzszünetet kötött, ekkorra az örmények átvették az irányítást a térségben.
A békeszerződés feltételei ellen tiltakoztak az örményországi jereváni kormányépületben november 10-én. (Fotó: AP) Míg a terület Azerbajdzsánban marad, ma szeparatista örmények kormányozzák, akik Hegyi-Karabah Autonóm Területnek nevezett köztársasággá nyilvánították. Az örmény kormány ugyan nem ismeri el függetlennek Hegyi-Karabahot, de politikailag és katonailag támogatja a térséget.
Voltak más tűzszüneti megállapodások?
A régiót még az 1994-es békemegállapodás után is rendszeres tűzcsere jellemezte. 2016-ban négynapos háború zajlott, mielőtt Oroszország békét közvetített volna. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok elnökletével több éve próbálja elérni a két ország békemegállapodást.
Idén októberben mindkét ország megállapodott a tűzszüneti megállapodásban, amely ugyancsak Oroszország közvetítésével született, de sikertelenül. Az Express Explained már a Telegramon elérhető
Mi a szerepe az etnikai hovatartozásnak a két ország közötti konfliktusban?
A vitában döntő szerepe van az évtizedekkel ezelőtti etnikai feszültségeknek. Míg az azeriek azt állítják, hogy a vitatott régió az ismert történelemben az ő ellenőrzésük alatt állt, az örmények azt állítják, hogy Karabah az örmény királyság része volt. A vitatott térség jelenleg többségében örmény keresztény lakosságból áll, jóllehet nemzetközileg a muszlim többségű Azerbajdzsán részeként tartják számon.
Hogyan kezdődött a legutóbbi konfliktus?
Szeptember 27-én reggel kezdődött, azóta minden ország azt állítja, hogy komoly veszteséget okozott ellenfelének. A mostani fellángolásban az a különbség, hogy ez az első alkalom, hogy mindkét országban hadiállapotot hirdettek ki.
A varsói székhelyű Centre for Eastern Studies (OSW) szerint a mostani eszkalációt nagy valószínűséggel Azerbajdzsán kezdeményezte. Médiajelentések megjegyezték, hogy az összecsapások valószínűleg annak a következményei voltak, hogy Azerbajdzsán megpróbálta visszaszerezni a szeparatista örmények által megszállt területeket.
Az Azerbajdzsán Nemzeti Tanácsának elnöke közleményében kijelentette, hogy az azerbajdzsáni hadsereg hadművelete továbbra is az ellenség által csaknem 30 éve megszállt területek megtisztítását végzi. Azt mondta, hogy szeptember 27-e a kimerültség napja volt, és állítólagos Örményország megszállta a Hegyi-Karabah környéki régiókat Oroszország közvetlen támogatásával, hogy biztonsági övezetet hozzon létre.
Oszd Meg A Barátaiddal:
