Magyarázat: Hogyan végezzünk, olvassunk exit poll-okat

A Lok Sabha választási eredményeire vonatkozó különféle előrejelzések alapján melyek megbízhatóbbak a többieknél? Egy veterán elemző ismerteti az exit poll lebonyolításának különféle módszereit, kihívásait és hiányosságait.

Kilépési szavazás eredménye vasárnap egy mumbai televíziós kiskereskedelmi bemutatóteremben. (Expressz fotó: Ganesh Shirsekar)

Hogyan ítéli meg az átlagember, hogy melyik exit poll a legmegbízhatóbb? Arra hagyatkozzon, akinek a számait a legjobban szereti, és utasítsa el azt, akinek a számait nem szereti? Manapság egyesek még úgy is megítélik az exit poll pontosságát, hogy megnézik a közvélemény-kutatást végző felmérést végző ügynökséget, vagy a közvélemény-kutatást megrendelő televíziós csatornát. Vannak, akik a minta méretéből ítélnek meg – az általánosan elterjedt elképzelés szerint minél nagyobb a minta, annál megbízhatóbbnak kell lennie a kilépési szavazásnak.

Valójában nem ezek a mutatók az exit poll pontosságának megítéléséhez. Akkor hogyan kell ezeket a számokat olvasni, és egyáltalán támaszkodnunk kell ezekre az exit pollokra?

A különféle exit pollok által feldobott számokat nem lehet összességében elvetni, és nem is lehet egy csipet só nélkül elfogadni. Vannak jó exit pollok és vannak nem túl jó exit pollok. Mivel a legkevesebbet várunk el egy orvostól, hogy megmérje a páciens testhőmérsékletét, az exit polltól az, hogy a néző/olvasó becslést adjon a szavazatok arányáról.

A felmérések tudománya, amely magában foglalja az exit pollokat is, abból a feltételezésből indul ki, hogy az adatokat nagyszámú választópolgár strukturált kérdőíves megkérdezése után gyűjtötték össze. Más kérdés, hogy az interjút telefonon, vagy szemtől szemben, toll és ceruza vagy kütyü (iPad vagy mobilalkalmazás) segítségével készítették-e.

Olvassa el | Az exit poll azt jósolja, hogy az NDA visszatér az UP vesztesége ellenére; hatalmas nyereség a BJP számára Bengáliában

Ez a módszer nem új; még 1957-ben kezdődött, a második parlamenti választáson, amikor az Indiai Közvélemény Intézet közvélemény-kutatást végzett. De még a legjobb találgatás vagy becslés sem hagyhatja ki a szükséges módszertant. Strukturált kérdőív nélkül az adatokat nem lehet sem koherens módon gyűjteni, sem szisztematikusan elemezni a szavazatok arányának becsléséhez.

Mintanagyság, reprezentativitás

Az exit polls 1957-es megkezdése óta legalább egy szempontból óriási javulás történt, ez a mintanagyság. Elmúltak azok az idők, amikor a 20 000-30 000 fős országos minta nagyon nagy mintának tűnt. Még azok is, akik úttörő szerepet játszottak a pszefológiában Indiában, mint Prannoy Roy és Yogendra Yadav, az 1980-as évek elejétől az 1990-es évek végéig hasonló mintákkal dolgoztak. Bár a Fejlődő Társadalmak Tanulmányozási Központja (CSDS) általában nem végez exit pollokat, néhányat mégis végzett – emlékszem a CSDS első exit polljára az 1996-os Lok Sabha közvélemény-kutatások során Nalini Singh és Doordarshan részvételével, 17 604 fős mintával.

Olvassa el | Mikor lesznek a 2019-es Lok Sabha választási eredmények?

Ezt követően nagyon pontos nemzeti előrejelzést készítettünk mind a szavazatok arányáról, mind a mandátumokról. A CSDS folytatta a szavazási magatartás vizsgálatát (Országos Választási Tanulmány) utószavazási felmérésekkel, mint eszközzel, amely sokkal nagyobb tanulmány, és a tanulmányt időnként a szavazatok arányának és mandátumainak előrejelzésére is felhasználta. Az 1998-as és 1999-es választások utáni közvélemény-kutatási felmérések mintái 10 000 alatt maradtak, és előrejelzéseink sem voltak túl magasak. Az idők változásával, valamint az állami szintű előrejelzések és elemzések esetében 2004-ben, 2009-ben és 2014-ben valamivel több mint 20 000-re növeltük a mintánkat (a legnagyobb mintaszám 2009-ben körülbelül 37 000 volt). Amikor befejezzük a 2019-es parlamenti választásokra vonatkozó közvélemény-kutatás utáni felmérésünket, körülbelül 22 000 fős mintánk lesz. Előrejelzéseink egyes esetekben eltérhettek a céltól, de a szavazatok arányára vonatkozó becslések sokszor nagyon közeliek voltak.

Örömmel veszem tudomásul, hogy a különböző exit poll-ok mintanagysága 2019-ben több millióra rúg. Csak remélem, hogy sikerült megtanulnom egy ilyen nagyszámú, megfelelően randomizált minta gyűjtésének művészetét. Igen, fontos a nagy mintaszám, de tapasztalataim alapján biztosan állíthatom, hogy a mintanagyságnál sokkal fontosabb a választók profilját reprezentáló minta. De az elmúlt években a televíziós csatornákra (amelyek a legtöbb esetben szponzorai ezeknek az exit polloknak) nehezedő nyomás, hogy minél nagyobb legyen a minta, egyre nagyobb mintát tartalmazó exit pollokat eredményezett.

Korábban csak arról folyt a verseny a csatornák között, hogy melyik csatorna adta meg leghamarabb exit pollját; most arról is van szó, hogy kinek a szavazásában a legnagyobb a minta.

OLVASSA | Mik azok az exit pollok, és mennyire megbízhatóak az eredményeik: Minden kérdésére megválaszolták

A közelmúltban a CSDS által a szavazás utáni felméréseken alapuló ülés-előrejelzések teljesen rosszul sültek el; Chhattisgarhban rosszul jósoltuk meg a győztest, az UP közgyűlési választásokon pedig jól jósoltuk meg a győztest, de messze elmaradtunk a különböző pártok végső eredményétől. Megpróbáltuk magunkba nézni, hogy mi ronthatott el ezekben a felmérésekben, mivel a módszertan változatlan maradt – reprezentatív mintákból gyűjtöttünk adatokat. Ha valaki megkérdezné, hogy nagyobb minták vétele esetén lehetséges-e a felmérés utáni becslések helyessége, habozás nélkül nemet mondtam volna, a nagyobb minta nem segített volna. Minden bizonnyal valami más is elromlott azokkal a szavazás utáni felmérésekkel; talán a nyomozók által benyújtott hamis interjúk ügye, amit nem tudtunk időben kideríteni. A technológia – visszahívások a válaszadókhoz, interjúk képei és helyszíni telefonhívások, WhatsApp csoportok és hasonló eszközök – segítettek áthidalni ezeket a hiányosságokat, ennek ellenére nincs hüvelykujj-szabály, hogy az előrejelzés helyes legyen.

Swing modell és bonyolultságok

A közvélemény-kutatás előtti, utólagos felmérés vagy exit poll lebonyolítása más kihívásokat is jelent. A mandátumok előrejelzése swing-modell alapján történik – a jelenlegi közvélemény-kutatás a kiválasztott válaszadók megkérdezésével becsüli meg a szavazatok arányát a különböző pártok és szövetségek számára, a mandátum-előrejelzés pedig az előző választás eredménye alapján készül.

A szavazatok arányának becslése sem egyszerű feladat, tekintettel Indiában a különböző sokféleségre – a hely, a kaszt, a vallás, a nyelv sokfélesége, az iskolai végzettség különböző szintjei, a gazdasági osztályok különböző szintjei –, és mindezek hatással vannak a szavazói magatartásra. A szavazók ezen különböző csoportjainak felül- vagy alulreprezentáltsága befolyásolhatja a szavazatok arányára vonatkozó becslések pontosságát.

Ha ezek nem lennének elégségesek, más nehézségek adódhatnak. Mivel a swing modellt a korábbi szavazatok arányára alkalmazzák, a szövetségek változása, a pártok szétválása vagy egyesülése két választás között megnehezíti a múltbeli szavazatok arányának becslését. A 2014-es parlamenti választások során a JD(U) nem volt szövetségese a BJP-nek, és a szavazatok 15,7%-át szerezte meg Biharban, míg az NDA együttvéve 38,7%-ot, az UPA pedig 29,7%-ot.

Most a szövetségek megváltoztak, és a JD(U) az NDA része. Mivel a JD(U) 2014-ben megtámadta az NDA-t, nehéz megbecsülni, mekkora lett volna az NDA szavazati aránya 2014-ben, ha a JD(U) az NDA része lett volna. Leegyszerűsítve: ha az NDA szavazatainak 38,7%-a 31 mandátumot eredményezett 2014-ben a Lok Sabha-ban, akkor hány mandátumot kaphat, ha a szavazatok aránya valószínűleg nő vagy csökken? Ez csak egy állam története volt; képzeljük el, milyen bonyolult ez az előrejelzés állapot szerint 29 államra vonatkozóan.

A hinta alkalmazásának feladata sokkal összetettebb, mint gondolnánk. A lendületet és a választási változásokat könnyebb mérni, ha a verseny két pártra korlátozódik. A kilengések bonyolultsága egyre nő, ahogy egyre több politikai szereplő kerül be a rendszerbe. Például a Kongresszustól a BJP-ig vagy fordítva könnyebben mérhető, mint a BJP-től a Kongresszuson át az SP-ig és a BSP-ig tartó ingadozás ugyanazon a választáson.

Ezt a modellt csak azok érthetik meg, akik még mindig foglalkoznak ilyen (pre, post, exit) közvélemény-kutatások lebonyolításával, hagyományos módszertannal. Az exit pollok jelenlegi szakaszában ez inkább csak a helyek becslése, amit a swing módszertől eltérő módszerrel (számlálási módszerrel) is meg lehetne tenni.

Mennyire átfogó?

A számlálási módszer maga is idő- és munkaigényes, mivel minden ülésre becslést kell készíteni. Amikor az ügynökségek azt állítják, hogy székhely szerinti becsléseket készítettek, ez a legátfogóbb közvélemény-kutatás. Ilyenkor a minta mérete eléri a több milliót. Egyes ügynökségek újításokat vezettek be a számlálási módszerben, és ennek eredményeként maximalizálják a nyereséget azáltal, hogy viszonylag kevesebb időt és erőforrást költenek el.

Bár egy exit poll azt állíthatja, hogy az összes választókerületet lefedte, a gyakorlatban bizonyos helyeken nincs szükség a szavazásra – például miért pazarolnánk időt és energiát egy szavazásra Varanasiban, ahol a miniszterelnök versenyez, vagy Gandhinagarban, ahol A BJP elnöke versenyez? Ha alaposan megnézzük a választókerületeket, államilag sok olyan mandátumot meg lehetne szüntetni, ahol nem kell felmérést végezni, és így is a legpontosabb becslést lehetne készíteni. Ezt a számlálási módszerrel kombinált eliminációs módszert követően korlátozott számú nehéz választókerületben (lengőkörzetben) szükséges a felmérés. Lehetséges, hogy egy exit poll sokkal pontosabb, mint a hagyományos módszertannal végzett közvélemény-kutatás. Ám míg a hagyományos módszertant alkalmazó közvélemény-kutatások a szavazatok arányát becsülik, és segítenek a szavazói magatartás elemzésében a különböző társadalom-gazdasági hátterek alapján, addig a számlálási módszer aligha ad becslést a szavazatok arányáról, a szavazati viselkedés szisztematikus elemzése pedig csak álom lehet.

Ideje elmélkedni

Megjelentek a 2019-es parlamenti választásokra vonatkozó különféle exit poll-ok számai. A kérdés az, hogy ezeknek a számoknak május 23-án ugyanaz lesz a sorsa, mint a 2004-es előrejelzéseknek, vagy ezek az exit poll-ok pontosabbak lesznek, mint a 2014-esek? A 2004-es választások során minden exit poll az NDA kényelmes győzelmét jósolta, de végül megtört a mandátumunk, mivel a Kongresszus lett a legnagyobb párt.

Az NDA összes exit poll előrejelzésének átlaga 255 mandátum volt, és 187-et nyert; az UPA-ra vonatkozó előrejelzések átlaga 183 mandátum volt, végül 219 lett. A legutóbbi exit pollok hasonlóak lesznek-e a 2014-es exit pollokhoz, amikor a legtöbb közvélemény-kutatás helyesen jósolta a győztest, de a legtöbben nem értékelték a BJP győzelmének mértékét ( bár akadtak olyanok, amelyek szintén nagy pontossággal jósolták meg a győzelem mértékét)? Jelenleg nem tudjuk, mennyire kell komolyan venni ezeket a számokat – melyik közvélemény-kutatás lehet pontosabb, mint a másik.

A CSDS szavazási magatartásról szóló tanulmány a szavazás utáni felmérési technikákat alkalmazva a következő néhány napon belül elkészül. A szavazatok arányát egyelőre nem tudjuk megbecsülni, mivel a CSDS nem végzett exit poll-ot a szavazófülkén kívül a választás napján.

Sanjay Kumar professzor jelenleg a Fejlődő Társadalmak Tanulmányozási Központjának igazgatója. A kifejtett nézetek személyesek.

Oszd Meg A Barátaiddal: