Magyarázat: gyakori kórházi tüzek mögött Indiában
Augusztus óta 24 kórházi tűzesetben 93, főként Covid-beteg halt meg. Tekintse meg, hogy a nagy betegterhelés és a világjárványra vonatkozó intézkedések milyen terhelést tettek a kórházi rendszerre, ami tűzveszélyessé tette azt.

Tavaly augusztus óta 93 ember, többségükben Covid-19-ben szenvedő halt meg indiai kórházak tűzesetében. Miért történnek rendszeresen ezek a tüzek, annak ellenére, hogy a kórházak átmentek a tűzvédelmi ellenőrzéseken és auditokon?
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Kórháztüzek Indiában: hol, mikor, hány
A 24 tűzesetből 11 volt nagyobb, 13 pedig kisebb. A tüzek több mint fele márciusban és áprilisban történt, amikor a növekvő Covid-19 esetek egy második hullámba torkolltak. Az elmúlt két hónapban a kórházi tüzek 59 halálos áldozata közül 33 halálesetet jelentettek Maharashtrában hat tűzesetben és Gujaratban (21) három tűzesetben.
Augusztustól számítva eddig 43 halálesetet jelentettek Maharashtrában és 35 Gudzsarátban, a legutóbbi Bharuchban, ahol 16 beteg és két nővér halt meg.

Túlterhelt intenzív osztályok, AC-k
A tűzoltósági szakértők a túlterhelt kórházi rendszert okolják, amely nem képes elviselni a növekvő betegterhelést a gyakori tűzesetekért.
A kórházak növelik az ágyak számát, a berendezéseket és a személyzetet, hogy több Covid-beteget fogadhassanak, de az elektromos vezetékrendszer azonnali bővítése nem lehetséges. Az orvosi berendezések vagy a kapacitásukat meghaladó áramot vezető vezetékek túlmelegedhetnek. Sok kórházban ez történik. Nem csak tűzvizsgálatra van szükségünk, hanem elektromos auditra is – mondta Rajendra Uchake, Nagpur tűzoltóparancsnoka.
A Nagpur állambeli Well Treat Kórházban, ahol április 10-én tűz ütött ki az intenzív osztályon (ICU), a tűzoltók megállapították, hogy a kórházban több intenzív osztályos ágyat helyeztek el egy korlátozott helyen, ami megkönnyítette a tűz továbbterjedését amellett, hogy megterhelte. a meglévő elektromos rendszeren.
A 24 esetből 13 esetben az intenzív osztályon keletkezett a tűz. Ezek a kórházi intenzív osztályok a járvány előtt nem működtek 100%-os kapacitással. A szellőztető, berendezések, klímák jelenleg 24 x 7 működik. Ez nyomást gyakorol az egész rendszerre – mondta Santosh Warick, a Maharashtra Fire Services igazgatója, hozzátéve, hogy ideális esetben a légkondicionálóknak 15-16 órán keresztül kell működniük, majd hűtési időszakra van szükségük.
Szükség van tartalék AC-ra, ami a kis kórházakban hiányzik – mondta. A Mumbai melletti virari Vijay Vallabh Kórházban keletkezett tűzben, amelyben 15 ember, és a surati Ayush Kórházban hárman meghaltak, a tűz az AC-ból indult ki. Mindkét esetben az AC 24 órán keresztül működött. Uchake szerint a kazettás vagy ablakos AC helyett légkezelő egységeket (AHU) kell telepíteni az intenzív osztályokba a levegő keringtetése érdekében, mivel ezek jobb munkalovak.
A légkezelő egységek levegőt vesznek ki a légkörből, újrakondicionálják – szükség szerint hűtik vagy fűtik – és csatornákon keresztül keringetik az épületben vagy az épület egy részében.
A delhi állambeli Safdarjung Kórházban a márciusi tűzeset egy túlmelegedett lélegeztetőgép miatt történt.

Gyúlékonyabb anyag
Gujaratban a tűzoltóság tisztviselői megjegyezték, hogy az intenzív osztályokon hiányzik a keresztszellőztetés – ez minden intenzív osztály esetében így van, mivel a sterilitás érdekében le vannak zárva. Emellett a Covid miatt megnövekedett a gyúlékony anyagok mennyisége a kórházakban – a fertőtlenítőszer kiömlése és gőze, a levegő magasabb oxigéntartalma, valamint a szintetikus anyagból készült PPE készletek. A tűzoltóság szerint az olyan, erősen gyúlékony anyagok, mint ezek, gyorsan terjednek, és nagyon kevés idő marad a reagálásra.
K K Bishnoi, a gudzsaráti tűzoltóság igazgatója elmondta, hogy a jóléti kórházban (Bharuch) a tűzoltóság reagálási ideje hét perc volt. De a magas oxigénszázalék és a fertőtlenítőszer füstje az intenzív osztályon villanó tüzet okozott. A válaszadási idő további csökkentése érdekében tervezzük a kórházi személyzet képzését, további tűzoltótisztek kiküldését a főbb Covid-kórházakba, valamint hetente-kétszer rendszeres ellenőrzést tervezünk – mondta Bishnoi.
Bishnoi keresztszellőztetést javasolt az intenzív osztályokon, hogy lehetővé tegye a gőzök kivezetését, ami azt jelentené, hogy fel kell oldani egy részét. A Rajkot's Uday Shivanand Kórházban és a Bharuch's Jóléti Kórházban keletkezett tűz esetében a tűzoltóság előzetes megfigyelése szerint a tűz egy intenzív osztályon keletkezett, amelynek nem volt szellőztetése.
Pratap Karguppikar volt mumbai tűzoltótiszt azt mondta, hogy a kórházaknak öntözőberendezéseket kell felszerelniük. Ha a hőmérséklet 78°C-ra emelkedik, a sprinkler automatikusan megkezdi a percenkénti 35 liter adagolását. Ezek a válaszadás első formái lehetnek – mondta.
Ideiglenes kórházak
A rögtönzött kórházakban a Covid-betegek jumbo központjai saját kihívásokat jelentenek. Erősen gyúlékony anyagokból készülnek, és a sprinklereket vagy a tűzjelzőket nehéz felszerelni. Csak tűzoltó készüléket lehet biztosítani. Suresh Kakani, az önkormányzat további biztosa elmondta, hogy egy hatalmas szerencsétlenség elkerülése érdekében tűzoltóautót helyeztek el a Mulund, Dahisar és BKC jumbo központok mellett, hogy másodpercekre csökkentsék a reakcióidőt.
A dahisari jumbo központban két kisebb tűzesetet jelentettek az elmúlt hat hónapban – egyet egy túlmelegedett, nagy áramlású orrkanülgépben, egyet pedig egy inverterben. A központ egyik orvosa azt mondta, hogy a kapacitás 85 intenzív osztályos beteg befogadására alkalmas, de az esetek számának növekedése miatt 100 intenzív osztályra kellett bővíteni őket. Ez nyomást gyakorolt az elektromos vezetékekre, berendezésekre, mindenre – mondta az orvos.
Oszd Meg A Barátaiddal: