Egy szakértő elmagyarázza: AstraZeneca vakcina és a Covid-19 változatai Indiában

Az Egyesült Királyságból származó új adatok bizonyítják az AstraZeneca vakcina hatékonyságát az először Indiában észlelt B.1.617.2 variáns ellen. Hogyan értelmezzük az eredményeket, és hatással lehetnek-e India oltási politikájára?

A Serum Institute Covishield-je az AZ-oltás indiai változata. (AP Photo/Anupam Nath)

Két nappal ezelőtt az Egyesült Királyságból származó valós adatok elemzését publikálták nyomtatás előtti (még nem szakértői felülvizsgált) formában, amely részletezi a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák hatékonyságát a SARS-CoV-2 koronavírus két változata ellen: az egyik, jelölése B.1.1.7, eredete Kentből (Egyesült Királyság), a második pedig B.1.617.2 jelzéssel, amelyet először Indiában észleltek.

Az indiai közpolitika hatalmas érdeklődést mutat ezen információk iránt, mivel a szélesebb B.1.617-es változat várhatóan a betegség domináns törzsévé válik az indiai lakosságon belül, ha még nem tette meg.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Ezt megelőzően a fő döntéseket megalapozó adatok az AstraZeneca klinikai vizsgálataiból származtak, amelyek célja a vakcina biztonságosságának és hatékonyságának megállapítása volt. Az eredményeket 2021. március 6-án tették közzé. Ezek az új eredmények igazolják a két adag B.1.167.2-vel szembeni hatékonyságát, de azt jelzik alacsonyabb hatásosság az egyadagos kezelésnél .

Dr. Tushar Gore fókuszterülete a gyógyszeripar. Az IIT-Bombay-en és a Minnesotai Egyetemen tanult, dolgozott a McKinsey-nél és a Novo Nordisknál. A Resonance Laboratories, egy szűk körű gyógyszergyártó korábbi MD/vezérigazgatója.

Oltáspolitika, mögöttes adatok

A Covishield oltásra vonatkozó indiai irányelvek a februári 4-6 hetes, márciusi 6-8 hetes, végül májusi 12-16 hetes ajánlásról fejlődtek. Ezek a vakcina biztonságosságának és hatásosságának bizonyítására végzett klinikai vizsgálatok adatain alapultak, és az alábbiakban foglaljuk össze őket.

A kétadagos hatásosság (több mint 14 nappal a második adag után) 66,7% volt. Az első adag beadása után 22 nappal nem történt kórházi kezelés, szemben a nem beoltott csoporttal, amelynél 15 volt. Az egyszeri dózis hatékonysága (az oltást követő 22. naptól a 90. napig) 76% volt. Nem volt kórházi kezelés az első adagtól számított 22 naptól a második adagtól számított 14 napig. Az adagok közötti időtartamra vonatkozó hatékonysági adatok néhány csoport esetében:

2 adagos hatékonyság a<6 week gap: 55.1%
2 adagos hatásosság 12 hét kihagyással: 80%

A biztonságosság bizonyítása mellett a vizsgálat célja a kétadagos kezelési rend hatékonyságának megállapítása volt.

A vizsgálat azt találta, hogy az egyszeri adagnak hasonló hatékonysága volt 90 napig, mint a kétadagos kezelésé. Megjegyzendő, hogy az egyszeri adagolásra vonatkozó átlagos hatékonyság (76%) valójában magasabb, mint a kétadagos kezelési rend esetében. Ez furcsának tűnik, de a konfidencia-intervallumok közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy ezek az intervallumok átfedik egymást, és ilyen helyzetben nem lehet határozott következtetést levonni a két szám különbségére.

A második elemzés azt mutatta, hogy a dózisok közötti hosszabb időköz nem befolyásolta negatívan a végső hatékonyságot. Itt is úgy tűnik, hogy lényeges különbség van a több mint 12 hetes kezelési rend hatékonysága és a<6 weeks. Any specific conclusion cannot be drawn because of overlapping confidence intervals as well as non-uniformity in the composition of these sub-groups.

Például az a csoport, amelynek intervalluma volt<6 weeks had a higher proportion of older individuals.

Összefoglalva, a vizsgálat egyértelműen bebizonyította a kétadagos kezelési rend hatékonyságát. Azt sugallta, hogy a két dózis közötti rés növelése növelheti a hatékonyságot, és egyetlen adag is hasonló hatékonyságot mutatott, mint két adag az adagolást követő 90 napig.

Célok és kihívások

Az oltási program célja a legerősebb immunitás biztosítása, amely a leghosszabb ideig tart, és ezt a lehető legrövidebb idő alatt (minimális adagok, vagy a többszöri adagok közötti minimális távolság). Ezek a célok ellentétesek lehetnek, különösen akkor, ha egy bizonyos időtartam szükséges az erős immunitás kialakulásához, vagy ha a dózisok közötti hosszabb szünet jobb hatást biztosít. Egy másik kihívás a hosszabb várakozási idővel az adagok között, hogy az egyének a várakozási idő alatt sérülékenyek lehetnek egyetlen adag védelemmel.

Indiában sürgősen csökkenteni kell a súlyos betegségek eseteit, és csökkenteni kell az egészségügyi infrastruktúra terheit. Az adatok azt mutatják, hogy a vakcinázás hatékony eszköz ennek elérésére. Már egyetlen adag is bizonyos hatást mutatott a súlyos betegségek csökkentésében.

Ezért abban a megközelítésben van a legnagyobb lehetőség az egészségügyi infrastruktúra terheinek mérséklésére, amely szerint az egyszeri dózisú védőoltást részesítik előnyben, és bizonyos védelmet nyújtanak a súlyos betegségek ellen a szélesebb lakosság számára.

CSATLAKOZZ MOST :Az Express Explained Telegram csatorna

Az új adatok következményei

Az új adatok egy valós tanulmányból származnak. Ellentétben egy olyan klinikai vizsgálattal, amely a jövőben két csoport – egy beoltott és egy nem vakcinázott – csoport létrehozásával gyűjt adatokat, és követi ezeket a fertőzések közötti különbségek elemzése céljából, egy valós tanulmány a múltbeli információkat gyűjti össze. Elemezi a Covid-pozitív és -negatív egyének adatait. Az oltási adatok és a vizsgálati adatok összevetése lehetővé teszi az oltás hatékonyságának összehasonlítását.

Az új vizsgálatban 1054 egyént teszteltek a B.1.617.2 változatra, és 244-en kaptak AstraZeneca vakcinát. Az AZ vakcina (két adagos séma) hatékonysága ezzel a változattal szemben 59,8% volt. Összehasonlításképpen a B.1.1.7 elleni hatékonyság 66,1% volt. A megbízhatósági intervallumok átfedése azt jelzi, hogy a két szám között nincs szignifikáns különbség. Az egyszeri adag hatékonyságát 32,9%-ra számolták. A tanulmány nem részletezi azt az időtartamot, amelyre ezt az egyszeri dózis hatékonyságát kiszámítják.

A jó hír az, hogy a kétadagos kezelés hatékony az új változat ellen. Ez a szám közvetlenül nem hasonlítható össze a klinikai vizsgálatban közölt hatékonysággal, de az a további információ, hogy hasonló a B.1.1.7 változathoz, azt jelzi, hogy a vakcina hatásos a több változattal szemben.

Az egyszeri adag hatékonysága fontos paraméter. Amint azt korábban bemutattuk, a hosszú időn át tartó magas hatékonyság lehetővé teszi az oltási program számára, hogy növelje a két dózis közötti különbséget, és bizonyos védelmet nyújtson egy szélesebb populáció számára. Az ebből az elemzésből származó 32,9%-os hatékonyság alacsonynak tűnik a klinikai vizsgálatban közölt 76%-hoz képest.

A közpolitika döntő paramétere azonban a súlyos betegségekkel szembeni hatékonyság, mivel ez a szám határozza meg a kórházak és az egészségügyi infrastruktúra terheit. Ezt a számot még nem határozták meg, és fontos szerepet fog játszani a jövőbeli politika meghatározásában.

Az egyik olyan intézkedés, amely hatással lehet a közpolitikára, az az, hogy nem várjuk meg, hogy mások benyújtsák ezeket az adatokat, hanem felhasználjuk adatainkat a vakcinák hatékonyságának értékelésére saját populációnkban. Több mint 180 millió már beadott vakcina adagról állnak rendelkezésre adatok. Az Aadhaar egyedi azonosító összekapcsolja a vakcina adatait, a PCR-teszt adatait (és esetlegesen további genomikai adatokat). A három adatsor összevonása biztosítja a szükséges információkat a vakcina hatékonyságáról. További ismeretek, például a forró területek azonosítása felhasználható a vakcina bevetésének helyi személyre szabására, nem pedig egy átfogó, rögzített adagok közötti intervallumra.

Oszd Meg A Barátaiddal: