Mit jelent, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként?

Jeruzsálem bizonyos értelemben magának az izraeli-palesztinai konfliktusnak a jelképe. Ennek középpontjában az a vita áll, hogy ki irányítsa a zsidók, muszlimok és keresztények számára szent ősi várost.

A Sziklakupola, Jeruzsálem legismertebb nevezetessége, szerda. (AP)

Donald Trump elnök szerdára tervezett beszédében elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Miért süllyeszthetné ez – ahogy Ankara mondta – a régiót és a világot olyan tűzbe, amelynek végét nem látni?

Mi a nagy dolog Jeruzsálemben?

Jeruzsálem bizonyos értelemben magának az izraeli-palesztinai konfliktusnak a jelképe. Ennek középpontjában az a vita áll, hogy ki irányítsa a zsidók, muszlimok és keresztények számára szent ősi várost. Az első arab-izraeli háború 1948-as befejezése után Jeruzsálemet Nyugatra és Keletre osztották fel, izraeli és palesztin ellenőrzés alatt. De 1967 júniusában, a hatnapos arab-izraeli háború során Izrael elrabolta Kelet-Jeruzsálemet a jordán erőktől, és az izraeli parlament kijelentette, hogy a területet Izraelhez csatolták, és Jeruzsálemet újraegyesítették.

Ez marginalizálta a palesztinokat, akik azt akarták, hogy Kelet-Jeruzsálem legyen a fővárosuk a kétállami megoldás értelmében. Izrael nem tántorodott el attól, hogy a nemzetközi közösség elutasította az annektálást, és több mint 200 000 zsidó telepessel bővítette az egykor csaknem teljesen arab Kelet-Jeruzsálemet. Annak ellenére, hogy Izrael uralta egyesült és örök fővárosát, 2016 decemberében az ENSZ megerősítette, hogy Jeruzsálem palesztin területei ellenséges megszállás alatt állnak. Az izraeli külföldi nagykövetségek Tel-Avivban vannak, nem Jeruzsálemben. Az országok álláspontja a város státuszával kapcsolatban fokonként különbözik, de gyakorlatilag egyik sem ismeri el az izraeli igényt. India hagyományosan a kétállami megoldást támogatja, és biztosította, hogy az indiai nagykövetség Tel-Avivban marad. Mindezek ismeretében az, hogy Trump Jeruzsálemet kizárólag Izrael fővárosának ismeri el, hatalmas politikai váltást jelent majd.

OLVASSA | Az Egyesült Államok jeruzsálemi elismerése: Palesztinával kapcsolatos álláspontunk független és következetes – mondja India

Rendben, de a harc csak a területekért folyik?

Túl van a hiten és a polgári téren egyaránt. Jeruzsálemnek van a nyugati fala, a hegy része, amelyen a Szent Templom állt, és amely a Szentek Szentjét tartalmazza, a legszentebb zsidó helyet, ahol a zsidók úgy vélik, hogy a világot létrehozó alap volt, és ahol Ábrahám fia feláldozására készült; a Szikla kupolája és az al-Aksza mecset, az iszlám harmadik legszentebb helye; és a Szent Sír-templom, ahol a hit szerint Jézust keresztre feszítették, és ahol feltámadt. Milliók látogatják ezeket a szentélyeket, és a Jeruzsálem feletti súrlódások nyugtalanságot okoznak. Júliusban tüntetések kezdődtek az izraeli arab fegyveresek és izraeli rendőrök közötti lövöldözés után a Templom-hegy közelében. A feszültség az állampolgári jogokra is kiterjed – Jeruzsálem lakosságának mintegy 37%-a arab, de az önkormányzati költségvetés állítólag diszkriminálja a palesztinokat, akik visszavonható tartózkodási engedéllyel élnek. A palesztinok is szegregációval szembesülnek, 1967 utáni zsidó enklávékkal körülvéve, és olyan izraeli katonákról is érkeztek jelentések, amelyek palesztin civileket támadtak meg megfélemlítéssel.

Olvassa el | Donald Trump jeruzsálemi lépése vészharangokat kongat az arab világban

Szóval, Trump most miért teszi ezt a lépést?

Még 1995-ben, amikor Bill Clinton volt az elnök, a Kongresszus elfogadta a jeruzsálemi nagykövetségről szóló törvényt, amely elismerte a várost Izrael fővárosának. Míg Clinton, Bush Jr és Obama elnökök hazai szinten támogatták a törvényt, a nemzetközi realitások visszatartották őket annak végrehajtásától. Így az amerikai elnök félévente aláír egy felmentést, elhalasztva a nagykövetség áthelyezéséről szóló döntést. A kampány során Trump megígérte, hogy végrehajtja a Jeruzsálemi Nagykövetségről szóló törvényt. A találgatások arról szóltak, hogy közel áll a szállításhoz, miután két határidőt kihagyott a felmondás aláírására.

Hogyan reagáltak más országok?

Az iszlám világ felháborodott. Mahmúd Abbász palesztin elnök veszélyes következményekre figyelmeztetett, II. Abdullah jordán király és Szalmán szaúdi király figyelmeztette az Egyesült Államokat, Törökország azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja kapcsolatait Izraellel, Irán kijelentette, hogy a palesztin nemzet győzelmet arat, Kína azt mondta, hogy élesítheti a regionális helyzetet. A konfliktus miatt Egyiptom, az Arab Liga és több európai nemzet súlyos fenntartásait fejezte ki, a pápa pedig a status quo fenntartásáért könyörgött. A Hamasz intifádával fenyegetőzött, és a Hezbollah agresszívan reagálhat. India, amely Palesztinával és Izraellel is barátja, nehézségekkel nézhet szembe.

Mit remél Trump nyerni?

Kétségtelenül igyekszik tetszeni Izrael-barát keményvonalas bázisának. De mint a legtöbb közel-keleti politikai fejlemény esetében, egy nagyobb regionális játszma indulhat el, beleértve esetleg az USA-Szaúd-Izrael szövetséget Iránnal, a közös ellenséggel. A kritikusok arra is rámutattak, hogy állítólagos izraeli kísérletek nyomást gyakorolnak Trump átmeneti csapatára, ami Robert S Mueller III. különleges jogtanácsos vizsgálatának hatókörébe tartozhat. És ott lehet Muhammad bin Szalmán szaúdi trónörökös rejtett keze is, aki állítólag közel áll Trump vejéhez és közel-keleti tanácsadójához, Jared Kushnerhez (akit az izraeli telepek iránti állítólagos érdekeltségeivel szembesítenek). Az utolsó hallása ebben a történetben nagyon messze van.

Oszd Meg A Barátaiddal: