GSLV műholdindítás: kriogén siker
A GSAT-6 a 25. kommunikációs műhold, amelyet India állít geostacionárius pályára, és a 12. a GSAT sorozatban.

Az indiai űrkutatási hivatal, az ISRO újabb mérföldkövet lépett át, és csütörtök délután felbocsátotta első, több mint 2000 kg-os műholdat egy hazai gyártású hordozórakétával. A 2117 kg tömegű GSAT-6 kommunikációs műhold GSLV-D6 hordozórakétával repült a világűrbe a sriharikotai Satish Dhawan Űrközpontból.
A kilövés nemcsak a valaha volt legnehezebb indiai területről repült műhold szempontjából volt jelentős, hanem azért is, mert ez csak a GSLV második sikeres repülése volt őshonos kriogén motorral – az ISRO tudósainak eddig keserédes tapasztalataik voltak vele.
A GSLV vagy Geosynchronous Satellite Launch Vehicle egy fejlett hordozórakéta, amely 2000 kg-nál nehezebb műholdak, akár 5000 kg-ig terjedő műholdak világűrbe szállítására is használható. Ez az a jármű, amelyre az ISRO arra törekedett, hogy megvalósítsa jövőbeli projektjeit a mélyűr felfedezésére, messze túlmutatva még a Marson is, ahol már elérte.
A GSLV magasabb képességeit a PSLV-hez vagy a Polar Satellite Launch Vehicle-hez képest, amely zsinórban 28 sikeres kilövést hajtott végre, a háromlépcsős motor kriogén része teszi lehetővé.
A kriogenika a rendkívül alacsony hőmérséklet tudománya. A kriogén motor hajtóanyagként folyékony motort és folyékony hidrogént használ. Az oxigén -183 °C-on cseppfolyósodik, míg a hidrogén folyékony állapotban van -253 °C alatt. A kriogén motor rendkívül hatékony, nagyobb tolóerőt biztosít minden felhasznált hajtóanyag kilogrammhoz, mint a szilárd vagy földben tárolható folyékony hajtóanyagok. Ez azonban egy rendkívül összetett rendszer a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt, amelyet fenn kell tartani.
A GSLV korai sikeres repülései orosz gyártmányú kriogén hajtóműveket használtak. Az ISRO kezdeti kísérletei saját kriogén motor használatára a GSLV-ben kudarcba fulladtak. Csak tavaly januárban repült sikeresen az első hazai kriogén fokozatú motorral felszerelt GSLV.
A geostacionárius pályára kerül az a GSAT-6 műhold, amely stratégiai célból az S-sávban és egy C-sávban kommunikációs jeleket sugároz majd. Ezen a pályán, 36 000 km-rel a Föld felszíne felett, egy műhold a Föld bármely pontjáról állónak tűnik, mert a pálya körüli keringési ideje megegyezik a Föld forgási periódusával. A földi állomások ebben az esetben állandóan a műholdakra mutathatnak, és nem kell elmozdulniuk a követésükhöz.
A hordozórakéta a GSAT-6 műholdat a geostacionárius transzfer pályára (GTO) szállítja, ahonnan a műhold saját hajtóanyagaival jut el a geostacionárius pályára.
A GSAT-6 a 25. kommunikációs műhold, amelyet India állít geostacionárius pályára, és a 12. a GSAT sorozatban.
Oszd Meg A Barátaiddal: