Ghalib mindig is eladósodott, mert a lehetőségein túl élt: Mehr Afshan Farooqi

Az indianexpress.com-nak adott interjújában Farooqi arról beszél, hogy mi vonzotta őt Ghalibhoz, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie egy olyan történet feltárása során, amely már alig ismert, és mit nyert a folyamat során.

Kiterjedt kutatása arra kényszerítette, hogy két könyvet írjon Ghalibról.

Mirza Ghalib egyedülálló helyet foglal el a jelen diskurzusban. Más költőkkel ellentétben, akik az idő múlásával jelentőségre tettek szert, Ghalib hírnevet szerzett. Versei folyamatosan lebegnek a közösségi média hírfolyamain. A szavaiba ágyazott ősi pátosz folyamatosan igazodik a jelenkori nyomorúsághoz. Ennek gyakorisága olyan gyors és véletlenszerű, hogy szavainak kontextusa néha elveszik az átmenet során. A költészetét és életét övező titokzatosság akaratlanul is megerősítette a popkulturális jelenség státuszát, talán anélkül is, hogy valóban felismerné látásmódjának mélységét.

A könyvben Ghalib: Vadon a küszöbömön , szerző Mehr Afshan Farooqi túlmutat ezen a jelzőn, amelyre a költőt redukálták. Ezáltal jutalmazó életrajzot készít, a férfi leveleit és műveinek korai kiadásait felhasználva oszlopokként.

Tekintse meg ezt a bejegyzést az Instagramon

Mirza Ghalib Safar (mirza__ghalib) által megosztott bejegyzés

Egy interjúban indianexpress.com , Farooqi arról beszél, hogy mi vonzotta Ghalibhoz, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie egy olyan történet feltárása során, amely már alig ismert, és hogy mit szerzett a folyamat során.

Szemelvények.

Miért akartál életrajzot írni Ghalibról?

Kutatásom tárgya az irodalomtörténet. Ghalib a történelem válaszútján élt. Abban a korban született, amikor a brit gyarmati hatalom meghonosodott India számos részén. Apja Alwar Raja alkalmazásában állt, anyai nagyapja pedig a britek parancsnoka volt Agrában. Így eklektikus háztartásban nőtt fel. Ghalib az 1857-es lázadást és annak következményeit is megélte. A brit befolyás számos változást idézett elő az irodalom felfogásában és fogyasztásában.

Engem Altaf Husain Hali Ghalibról szóló tanulmánya, Yadgar-e Ghalib (Memorial to Ghalib, 1897) ihletett. Hali Yadgar-e Ghalibje valami hasonló az életrajzhoz, amely jól keveri az irodalomkritikát vagy Ghalib költészetének értékelését. Könyvem holisztikus megközelítése Ghalibnak. Kreatív pályájával kapcsolatos kérdéseket szerettem volna megvizsgálni. Miért tért át a perzsa írásra? Miért szerkesztette olyan sokat az urdu díván? Milyen volt Ghalib önképe?

A könyv egyszerre tanúskodik a kutatásról és a szenvedélyről. Mennyire volt nehéz ezt megtenni?

A könyv megírása nagy kihívás volt, mert rengeteg anyagom volt. Végül úgy döntöttem, írok két könyvet. Dolgozom a második lezárásán. Amikor elkezdtem a kutatást, olyan kérdések gyötörtek, amelyekre választ kellett találni. A válaszok megtalálásához további kutatásokat kellett végeznem. Egyre mélyebbre ástam. Rájöttem, hogy egyedül nem írhatok Ghalibról, mint urdu költőről, mert a perzsa korpuszja ötször nagyobb, mint az urdué! A perzsám rozsdás volt. Még Ghalib összetett indo-perzsa nyelvének olvasásához, majd fordításához is speciális képzésre és kemény munkára volt szüksége. Apám, Shamsur Rahman Faruqi segített a nehéz szakaszokban. Hihetetlenül türelmes volt. Az angol, urdu és perzsa között oda-vissza menni elég nagy feladat volt. Rabszolgattam a fordításaimat. Izgatott voltam, amikor egy mondat jól olvasható angolul.

A szerző szerint sokféleképpen tanulmányozhatjuk egy olyan jól ismert költő életét és műveit, mint Ghalib. (Forrás: Amazon.in)

Mi volt a legkifizetődőbb része a Ghalib kutatásának?

Az egyik nagy pillanat az volt, hogy kezemben tartottam Ghalib 1821-es urdu dívájának (Nuskhah-e Hamiddiyah) kéziratát. A kézirat 1947-ben tűnt el a partíció káoszában. 2015-ben újra előkerült egy londoni régiségkereskedőnél. Az a személy, aki meg akarta venni, elhozta Charlottesville-be, hogy hitelesítsem. Egy másik kutatóutam során megtaláltam Ghalib Urdu Divan című művének első kiadását (1841). Hasonlóképpen újra előkerült Ghalib legkorábbi, 1816-os dívánja, a szintén Ghalib kezében lévő kézirat, amely szintén eltűnt. Elmeséltem a történeteket a könyvemben.

Ki tudnád találni a módját annak, hogy valaki életrajzát helyesen írhassa meg, akinek személyiségét elméletek borítják?

Nos, sokféleképpen tanulmányozhatjuk egy olyan jól ismert költő életét és műveit, mint Ghalib. Megvan Ralph Russell és Khurshidul Islam: Ghalib, Life and Letters (1994); ott van Pavan Kumar Varma Ghalib: The Man, The Times (1989) című műve. Több száz könyv van Ghalibról urdu nyelven. Valójában a Ghalib bibliográfiája több mint négyszáz oldalból áll. A munka nagy része a Ghalib olvasásának nehézségeivel foglalkozik. Nem hiszem, hogy léteznének elméletek a személyiségéről, kivéve a kortárs költőkkel, különösen Zauq-kal való rivalizálásáról szóló történeteket.

A találgatások szerint a házassága boldogtalan volt, de ez alaptalan. Igen, egy Navab lányával kötött házassága nem hozta meg azt a gazdagságot és kényelmet, mint amire számított. Mindig adós volt, mert túlélte a lehetőségeit. De még életében híres és nagy tiszteletnek örvendő lett, és a legtöbb volt shawids vagy költőhöz köthető tanulók.

Min dolgozol jelenleg?

Jelenleg a Ghalibról szóló második könyvemen dolgozom. Ez a könyv Ghalib úgynevezett elutasított verseiből válogatott ghazalok kommentárja. Bevezetőmben kitérek a kiválasztás dinamikájára. Azt is megvizsgáltam, hogy a dívánok hogyan vannak elrendezve, és a versek sorrendje a ghazalban hogyan teremti meg a témák egységének érzetét.

Oszd Meg A Barátaiddal: