Magyarázat: A szárnyas mikrochip „legkisebb ember alkotta repülő szerkezet”
A Northwestern Egyetem közleménye szerint ezeket a mikroflórákat a valaha volt legkisebb ember alkotta repülő szerkezetként írta le. A kutatás a Nature-ben jelent meg, és a folyóirat borítóján is szerepel.
A mikrofliernek nincs motorja a motoron, de elkapja a szelet. (Északnyugati Egyetem) A Northwestern Egyetem mérnökei repülésre alkalmas elektronikus mikrochipet hoztak létre. A körülbelül homokszem méretű új repülő mikrochip (vagy mikroflier) nem rendelkezik sem motorral, sem motorral. Ehelyett elkapja a szelet – hasonlóan a juharfa propellermagjához –, és helikopterként pörög a levegőben a talaj felé.
A Northwestern Egyetem közleménye szerint ezeket a mikroflórákat a valaha volt legkisebb ember alkotta repülő szerkezetként írta le. A kutatás a Nature-ben jelent meg, és a folyóirat borítóján is szerepel.
A juharfák és a szél által szétszórt más magvak tanulmányozásával a mérnökök optimalizálták a mikroröptető aerodinamikáját annak biztosítására, hogy – ha magasra ejtve – szabályozottan, lassú sebességgel zuhanjon. Ez a viselkedés stabilizálja repülését, biztosítja a szétterülést széles területen, és megnöveli a levegővel való kölcsönhatás időtartamát, így ideális a légszennyezés és a levegőben terjedő betegségek megfigyelésére. Ezek a mikroszórók ultraminiatürizált technológiával is felszerelhetők, beleértve az érzékelőket, az áramforrásokat, a vezeték nélküli kommunikációhoz szükséges antennákat és az adatok tárolására szolgáló beágyazott memóriát.
Célunk az volt, hogy a kisméretű elektronikus rendszerekhez szárnyas repülést adjunk, azzal az elképzeléssel, hogy ezek a képességek lehetővé tennék, hogy kiválóan működő, miniatürizált elektronikus eszközöket terjeszthessünk, amelyek érzékelik a környezetet a szennyeződések nyomon követése, a lakosság megfigyelése vagy a betegségek nyomon követése céljából – idézi a közlemény John A. Rogers, aki az eszköz fejlesztését vezette, mondta.
A csapat számos különböző típusú mikroröptetőt tervezett és épített, köztük egy háromszárnyúat, amelyeket hasonló formákra és szögekre optimalizáltak, mint a Tristellateia mag szárnyai. A legideálisabb szerkezet meghatározásához teljes körű számítási modellezést vezettek be arra vonatkozóan, hogyan áramlik a levegő az eszköz körül, hogy utánozzák a tristellateia mag lassú, szabályozott forgását. A modellezés alapján a csapat szerkezeteket épített és tesztelt a laboratóriumban.
Forrás: Northwestern University
Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában
Oszd Meg A Barátaiddal:
