Magyarázat: Miért maradnak szegények a szegények Indiában

A Világgazdasági Fórum Globális Társadalmi Mobilitás jelentése szerint Indiában 7 generációra lenne szükség ahhoz, hogy egy szegény család tagja átlagos jövedelmet érjen el.

A jelentés szerint az olyan skandináv gazdaságok, mint Dánia és Finnország vezetik a társadalmi mobilitási rangsort, míg az olyan országok, mint India, Pakisztán, Banglades és Dél-Afrika sorakoznak az utolsó helyen.

A Világgazdasági Fórum, amely a világ legbefolyásosabb üzleti és politikai döntéshozóinak közismert éves találkozóját szervezi a svájci davosi síparadicsomban, első alkalommal jelentkezett. Globális társadalmi mobilitási jelentés , amely a 82 profilozott ország közül Indiát a 72. helyre sorolta.

A jelentés szerint a skandináv gazdaságok, például Dánia és Finnország vezetik a társadalmi mobilitási rangsort, míg az olyan országok, mint India, Pakisztán, Banglades és Dél-Afrika sorakoznak az alján (lásd 1. táblázat).

1. táblázat: A WEF globális társadalmi mobilitási rangsorai

Mi ennek a jelentésnek a kontextusa?

A gyors globális növekedés ellenére az egyenlőtlenségek világszerte nőnek. Az egyenlőtlenségek növekedése nemcsak hatalmas társadalmi nyugtalanságot idézett elő, hanem kedvezőtlenül befolyásolta a globális konszenzust arról, hogy az országok milyen gazdaságpolitikát követnek.

Jó példa erre a kereskedelmi protekcionizmus erősödése világszerte az elmúlt néhány évben. Legyen szó az Egyesült Államokról vagy az Egyesült Királyságról, a globalizáció és a kereskedelmi nyitottság két leglelkesebb szószólójáról, több ország elkezdett befelé tekinteni abban a reményben, hogy a nagyobb kereskedelmi protekcionizmus segít eloszlatni a háztartási alkalmazottak félelmeit és aggodalmait.

Mi a társadalmi mobilitás?

Az egyenlőtlenségeket jellemzően jövedelemben mérik. Ezt az intézkedést pedig nem találták megfelelőnek. Amint a jelentés megállapítja, sok olyan helyzet létezik, amikor az abszolút jövedelmi mobilitás magas szintje ellenére a relatív társadalmi mobilitás alacsony marad. Például az olyan gazdaságokban, mint Kína és India, a gazdasági növekedés teljes népességet emelhet felfelé az abszolút jövedelem tekintetében, de az egyén státusza a társadalomban a többiekhez képest változatlan marad.

A jelentés megállapítja: A relatív társadalmi mobilitás fogalma szorosabban kapcsolódik az egyén szüleihez viszonyított társadalmi és gazdasági helyzetéhez. Egy tökéletes relatív mobilitású társadalommal rendelkező országban egy alacsony jövedelmű családban született gyermeknek annyi esélye lenne magas jövedelemre, mint annak, aki magas jövedelmű szülőktől születik.

Így a társadalmi mobilitás fogalma sokkal tágabb, mint a jövedelmi egyenlőtlenségek vizsgálata. Több aggályt is magában foglal, mint például:

• Intragenerációs mobilitás: Az egyén azon képessége, hogy saját élete során a társadalmi-gazdasági osztályok között mozogjon.
• Nemzedékek közötti mobilitás: Az a képesség, hogy egy családi csoport egy vagy több generáción keresztül felfelé vagy lefelé mozogjon a társadalmi-gazdasági létrán.
• Abszolút jövedelmi mobilitás: Az a képesség, hogy az egyén reálértéken annyit vagy többet keressen, mint a szülei ugyanabban az életkorban.
• Abszolút oktatási mobilitás: Az egyén azon képessége, hogy magasabb iskolai végzettséget érjen el, mint a szülei.
• Relatív jövedelmi mobilitás: A magánszemély jövedelmének mekkora részét a szülei jövedelme határozza meg.
• Relatív oktatási mobilitás: Az, hogy az egyén iskolai végzettségét mennyiben határozza meg a szülei iskolai végzettsége.

Miért számít a társadalmi mobilitás?

A kutatások kimutatták, hogy a magas jövedelmű országokban az 1990-es évek óta stagnálás tapasztalható a jövedelemeloszlás alsó és felső végén is – ezt a jelenséget a társadalmi mobilitás szakértői „ragadós padlóknak” és „ragadós plafonoknak” nevezik. Más szóval, az, hogy az egyén mennyit tud feljebb jutni a társadalomban, nagyban meghatározza, hogy valaki közelebb van-e a jövedelmi minimumhoz (vagy szegényhez), vagy a plafonhoz (vagy gazdag). Például Dániában vagy Finnországban (amelyek a legmagasabb a társadalmi mobilitási indexben), ha A személy szülője 100%-kal többet keres, mint Z személy, a becslések szerint az A személy jövőbeli jövedelmére gyakorolt ​​hatás körülbelül 15%, de az Egyesült Államokban a a hatás jóval nagyobb – körülbelül 50%, Kínában pedig még ennél is nagyobb – nagyjából 60%.

A társadalmi mobilitási szintek tehát segíthetnek megérteni mind a sebességet – vagyis azt, hogy mennyi időbe telik, amíg a skála alján lévő egyének utolérik a legfelsőbbet –, mind pedig az intenzitást – vagyis hány lépést tesznek meg. hogy az egyén egy adott időszakban feljebb lépjen a ranglétrán – a társadalmi mobilitás. Ahogy a 2. táblázat mutatja, bő 7 generációra lenne szükség ahhoz, hogy valaki Indiában alacsony jövedelmű családban született, hogy megközelítse az átlagos jövedelmi szintet; Dániában csak 2 generációra lenne szükség.

2. táblázat: Jövedelem mobilitás generációk között

A kutatások azt is kimutatják, hogy azokban az országokban, ahol magas a relatív társadalmi mobilitás – például Finnországban, Norvégiában vagy Dániában – alacsonyabb szintű a jövedelmi egyenlőtlenség.

Ezzel szemben az alacsony relatív társadalmi mobilitású országok – mint például India, Dél-Afrika vagy Brazília – szintén magas szintű gazdasági egyenlőtlenséget mutatnak.

Ezért fontos, hogy az olyan országok, mint India, növeljék a társadalmi mobilitást.

Tehát hogyan számítják ki a társadalmi mobilitást?

A WEF Globális Társadalmi Mobilitási Indexe a 82 gazdaságot értékeli 10 pilléren, amelyek a társadalmi mobilitás következő öt kulcsfontosságú dimenziójában oszlanak meg:

1. Egészség;
2. Oktatás (hozzáférés, minőség és egyenlőség, egész életen át tartó tanulás);
3. Technológia;
4. Munkavégzés (lehetőségek, bérek, feltételek);
5. Védelem és intézmények (szociális védelem és befogadó intézmények).

Hogyan teljesített India a társadalmi mobilitás 10 pillérének mindegyikében?

India összesített helyezése a 82 ország közül 76 gyenge. Így nem lehet meglepő, hogy India az egyéni paraméterekben is alacsonyan áll.

Az alábbi 3. táblázat a részletes felosztást tartalmazza.

3. táblázat: India helye a társadalmi mobilitás 10 pillére között

Oszd Meg A Barátaiddal: