Magyarázat: Miért sújtja leginkább a közép-, kis- és mikrovállalkozásokat a Covid-19-zárlat?
A kormány segélycsomagjának középpontjában a közép-, kis- és mikrovállalkozások álltak. Mi teszi őket leginkább sebezhetővé a Covid-19 okozta zavarokkal szemben? Egy pillantás a számokra, problémákra, lehetséges továbblépési utakra.

A Covid-19 világjárvány a gazdaság minden szektorára kifejtette hatását, de sehol nincs olyan sérelem, mint az indiai közép-, kis- és mikrovállalkozások (MSME). Minden rendelkezésre álló anekdotikus bizonyíték, mint például az országszerte rekedt migráns munkavállalók százezrei, arra utalnak, hogy a kkv-k a Covid-19 okozta bezárás legsúlyosabb áldozatai. Azt is közölték, hogy a kormány által március 26-án meghirdetett első, Garib Kalyan Yojana miniszterelnöki segélycsomaghoz hasonlóan a második csomag is elsősorban a kkv-szektorra irányulna.
Az MSME-szektor anatómiájának közelebbi vizsgálata megmagyarázza, hogy a kkv-k miért olyan érzékenyek a gazdasági stresszre.
Hogyan határozzák meg a kis- és középvállalkozásokat?
Formálisan a kis- és középvállalkozásokat a berendezésekbe és gépekbe történő befektetések alapján határozzák meg (1. ábra). Ezt a definíciós kritériumot azonban sokáig kritizálták, mert a befektetések hiteles és pontos részleteit a hatóságok nem tudták könnyen hozzáférhetővé tenni.
Éppen ezért 2018 februárjában a szakszervezeti kabinet úgy döntött, hogy a kritériumot az éves forgalomra változtatja, ami jobban megfelelt az ÁFA kiszabásának. A hivatalosan még elfogadásra váró, javasolt meghatározás szerint mikrovállalkozás az lesz, amelynek éves árbevétele kevesebb, mint 5 milliárd rúpia; egy kisvállalkozás, amelynek árbevétele 5 és 75 millió közötti; és egy középvállalkozás, amelynek árbevétele nem éri el a 250 milliárdot.
Hány kis- és középvállalkozása van Indiának, ki a tulajdonosa, és hol találhatók?
A KKV-k Osztályának legfrissebb (2018-19) éves jelentése szerint 6,34 milliárd kkv van az országban (2. ábra). Ezeknek körülbelül 51 százaléka India vidékén található. Együtt valamivel több mint 11 millió embert foglalkoztatnak (3. ábra), de a foglalkoztatás 55 százaléka a városi kkv-kban történik.
Ezek a számok arra utalnak, hogy átlagosan két főnél kevesebbet foglalkoztatnak MSME-nként. Az egyik szinten ez képet ad arról, milyen kicsik ezek valójában. De az összes kis- és középvállalkozás felosztása mikro-, kis- és közepes kategóriákra még ennél is feltűnőbb.
Ahogy a 4. ábra mutatja, az összes kkv-k 99,5 százaléka a mikrokategóriába tartozik. Míg a mikrovállalkozások egyenlően oszlanak meg a vidéki és városi Indiában, a kis- és közepes vállalkozások túlnyomórészt a városi Indiában. Más szóval, a mikrovállalkozások lényegében az egyedülálló férfit vagy nőt jelentik, aki önállóan dolgozik otthonról.
A közép- és kisvállalkozások – vagyis az összes kkv-k fennmaradó 0,5%-a – foglalkoztatja a maradék 5 milliárd főt.
A vállalkozás kasztonkénti megoszlása tovább teszi teljessé a képet. Az összes kis- és középvállalkozás mintegy 66 százaléka a Scheduled Castes (12,5%), a Scheduled Tribes (4,1%) és az egyéb elmaradott osztályokhoz (49,7%) tartozó személyek tulajdonában van. A nemek aránya a munkavállalók között nagyjából egységes, nagyjából 80% férfi és 20% nő.
A földrajzi megoszlást tekintve hét indiai állam adja az összes kkv-k 50 százalékát. Ezek Uttar Pradesh (14%), Nyugat-Bengál (14%), Tamil Nadu (8%), Maharashtra (8%), Karnataka (6%), Bihar (5%) és Andhra Pradesh (5%).
Szerkesztőség | Covid és MSME: A kormánynak fel kell lépnie, enyhítenie kell a szorongást
Ez a szakítás megmutatja, hogy az MSME válság fájdalma hol érezhető leginkább.
Milyen problémákkal szembesülnek az indiai kkv-k?
Tekintettel a kkv-k alakjára és formájára, nem nehéz elképzelni, milyen problémákkal kell szembenézniük.
Először is a legtöbbjük nincs sehol regisztrálva. Ennek nagy oka az, hogy túl kicsik. Még a GST-nek is megvan a küszöbe, és a legtöbb mikrovállalkozás nem felel meg. Ez a látszólagos láthatatlanság a vállalkozások javára és ellenük egyaránt hat. A formális hálózaton kívül nem kell számlákat vezetniük, adót fizetniük, vagy be kell tartaniuk a szabályozási normákat stb. Ez csökkenti a költségeiket. De amint az világosan a válság idején, a kormány azon képességét is korlátozza, hogy segítsen nekik. Például néhány fejlett országban a kormány megpróbált közvetlenül bértámogatást és extra hitelt nyújtani a kisebb cégeknek, de ez megtörténhet, mert még a kisebb cégeket is feltérképezték.
Ehhez kapcsolódik talán a kkv-k előtt álló legnagyobb akadály – a finanszírozás hiánya. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (a Világbank része) 2018-as jelentése szerint a formális bankrendszer a potenciálisan finanszírozható MSME-hitelszükséglet kevesebb mint egyharmadát (vagyis körülbelül 11 millió Rs) biztosítja (5. ábra). ).
Más szóval, az MSME-finanszírozás nagy része informális forrásokból származik, és ez a tény kulcsfontosságú, mert ez megmagyarázza, hogy az Indiai Jegybank azon erőfeszítései, hogy több likviditást mozdítsanak elő az MSME-k felé, miért volt korlátozott hatással.
A fő oka annak, hogy a bankok elzárkóznak attól, hogy hitelt nyújtsanak a kkv-knak, a rossz hitelek magas aránya (6. ábra); az adatok nagyobb csúszást mutatnak a relatíve nagyobb vállalkozásoknál.
A másik nagy probléma, amely az ágazatot sújtja, a kis- és középvállalkozások fizetési késedelme – legyen szó a vevőktől (amelyek közé tartozik a kormány is), vagy olyan dolgokról, mint a GST-visszatérítés stb.
Hogyan rontotta a helyzetet a Covid-19?
Suvodeep Rakshit, a Kotak Institutional Equities munkatársa elmondta, hogy a kkv-k már a Covid-19 válságot megelőző időszakban is küszködtek – a bevételek csökkenése és a kapacitáskihasználás terén. A teljes bezárás sokak létében kérdőjelet vetett fel, elsősorban azért, mert nem olyan cégekről van szó, amelyeknek túl sok készpénzük van ahhoz, hogy kivárják a válságot. Ez magyarázza a munkahelyek elvesztését – mondta. Egy, a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások körében végzett közelmúltbeli felmérés szerint mindössze 7%-uk mondta azt, hogy három hónapnál tovább tud túlélni készpénzzel, ha üzlete bezárul. A mostani újrakezdés nagy akadálya a munkaerő hiánya.
Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb
Mit lehet tenni?
Az RBI megpróbált pénzt pumpálni az MSME szektorba, de a strukturális korlátok miatt ennek korlátozott hatása volt. Hetal Gandhi, a CRISIL igazgatója úgy véli, hogy nincsenek egyszerű válaszok. A kormány adókedvezményeket (GST és társasági adó) biztosíthat, gyorsabb visszatérítést biztosíthat, és likviditást biztosíthat India vidéki részén (mondjuk a PM-Kisanon keresztül), hogy növelje az MSME termékek iránti keresletet, mondta.
Mi a helyzet a hitelgaranciákkal?
A kkv-k hitelét többnyire ingatlan ellenében (fedezetként) adják – mivel gyakran nem áll rendelkezésre robusztus cash flow elemzés –, de válság idején az ingatlanok értéke csökken, és ez gátolja az új hitelek kiterjesztését. A kormány hitelgarancia segít, amely biztosítja a bankot, hogy a hitelét a kormány visszafizeti, ha az MSME akadozik. Az ilyen mulasztások mértékéig a hitelgaranciák a költségvetésben részlegköltségként jelennek meg.
Oszd Meg A Barátaiddal: