Magyarázat: Mit jelent az Egyesült Államok ciszjordániai izraeli telepekkel kapcsolatos politikájának változása
Ciszjordániát, egy Goa-nál körülbelül másfélszer nagyobb területet, az 1948-as arab-izraeli háború után Jordánia elfoglalta. Izrael az 1967-es hatnapos háború során visszakapta, és azóta is megszállta.
Benjamin Netanjahu az izraeli telepes hatóságokkal Ciszjordániában kedden. (AP fotó: Menahem Kahana) Az Egyesült Államok már nem gondolkodik A ciszjordániai izraeli telepek megsértik a nemzetközi jogot – mondta hétfőn Mike Pompeo külügyminiszter. Az Egyesült Államok új nézete eltér a legtöbb országétól ebben a kérdésben.
Melyek a ciszjordániai települések?
Ciszjordániát, egy Goa-nál körülbelül másfélszer nagyobb területet, az 1948-as arab-izraeli háború után Jordánia elfoglalta. Izrael az 1967-es hatnapos háború során visszakapta, és azóta is megszállta. Ciszjordániában mintegy 130 formális települést épített fel, és hasonló számú kisebb, informális település gombamód szaporodott az elmúlt 20-25 évben. Több mint 4000 millió izraeli telepes – köztük sok vallásos cionista, akik Bibliai elsőszülöttségi jogot követelnek ezen a földön – él itt, mintegy 26 millió palesztinnal együtt.
Illegálisak ezek az izraeli telepek?
A világ nemzeteinek túlnyomó többsége számára igen. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy a ciszjordániai rendezések sértik a negyedik genfi egyezményt.
A Negyedik Genfi Egyezmény (1949) értelmében a megszálló hatalom nem deportálhatja vagy szállíthatja át saját polgári lakosságának egy részét az általa megszállt területre. A Nemzetközi Büntetőbíróságot 1998-ban létrehozó Római Statútum értelmében az ilyen átruházások háborús bűncselekménynek minősülnek, csakúgy, mint a vagyonok kiterjedt megsemmisítése és kisajátítása, amelyet nem indokol a katonai szükség, és amelyet jogellenesen és öncélúan hajtanak végre.
Az 1990-es évek Oslói Megállapodásai értelmében Izrael és a palesztinok is egyetértettek abban, hogy a telepek státuszát tárgyalások útján fogják eldönteni. Ám a tárgyalási folyamat már évek óta halott volt.
Izrael 1967-ben besétált Kelet-Jeruzsálembe, majd annektálta azt. Izrael számára Jeruzsálem nem alku tárgya. A palesztinok azt akarják, hogy Kelet-Jeruzsálem legyen jövőbeli államuk fővárosa. A világ legtöbb nemzete megszállt területnek tekinti.
Mi volt az amerikai álláspont korábban?
1978-ban, amikor Jimmy Carter volt az elnök, a külügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy az izraeli telepek összeegyeztethetetlenek a nemzetközi joggal. Nem sokkal 1981-es hivatalba lépése után Ronald Reagan elnök kijelentette, hogy nem ért egyet – annak ellenére, hogy új izraeli közösségek létrehozása palesztin területen valóban szükségtelenül provokatív volt. Ezt követően az Egyesült Államok arra az álláspontra helyezkedett, hogy a telepek illegitimek, nem illegálisak, és többször blokkolta azokat az ENSZ-határozatokat, amelyek miattuk elítélték Izraelt. 2016-ban Barack Obama elnök szakított ezzel a politikával – és az Egyesült Államok nem vétózott meg egy határozatot, amely az izraeli telepek felszámolását kérte.
Pompeo hétfőn azt mondta: A jogi vita minden oldalának alapos tanulmányozása után ez a kormányzat egyetért Reagan elnökkel. Az izraeli polgári telepek ciszjordániai létesítése önmagában nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal.
Milyen hatással lesz a változás?
Azok, akik támogatják az izraeliek jogát, hogy Ciszjordániában letelepedjenek, valószínűleg jóváhagyásnak tekintik a döntést. Ez fellendíti Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, aki átfogó annexiókat ígért Ciszjordániában.
Pompeo azonban nem állt ki közvetlenül a telepesek támogatásaként. A kemény igazság az, hogy soha nem születik bírósági megoldás a konfliktusra, és a nemzetközi jog szerint azon viták, hogy kinek van igaza és kinek nincs igaza, nem hoznak békét. Ez egy összetett politikai probléma, amelyet csak tárgyalásokkal lehet megoldani… – mondta.
Ne hagyja ki az Explained: Srí Lanka új elnökét, Gotabaya Rajapaksát
Oszd Meg A Barátaiddal:
