Magyarázat: Több pénzt nyomtatni, vagy nem

A gazdaság megtorpanásával nincs elég pénz a piacon ahhoz, hogy a kormány kölcsönt vegyen fel. Megkérheti az RBI-t, hogy nyomtasson több pénzt? Hogyan működik ez a folyamat, és milyen érvek szólnak ellene?

A kormány pénzügyei már a válságba kerülve túlterheltek voltak, a költségvetési hiány (a kiadások és a bevételek közötti szakadék áthidalására felvett hitelek teljes összege) túllépte a megengedett határt. (Forrás: Bloomberg)

A COVID-19 terjedése azt jelentette, hogy az elmúlt néhány évben amúgy is gyorsan lassuló indiai gazdaság teljesen megtorpant. A legtöbb becslés azt sugallja, hogy India GDP-je (bruttó hazai terméke) alig fog növekedni a jelenlegi pénzügyi évben – vagyis ha nem csökken, mint a világ legtöbb nagy gazdaságában.

Mi az oka ennek az ősznek? Az országos bezárással csökkentek a jövedelmek és a fogyasztás szintje is. Vagyis a gazdaságban csökkent a kereslet az áruk (mondjuk egy pizza vagy egy autó) és a szolgáltatások (mondjuk egy hajvágás vagy egy nyaralás) iránt.

Mit lehet tenni a kereslet növelése érdekében? Az embereknek kell, hogy legyen pénzük. De persze ki ad nekik pénzt. A legmagasabb beosztású vezérigazgatóktól a rekedt munkavállalókig a jövedelmek óriási csapást mértek, ha nem is teljesen kiszáradtak.

Ki mit csinál?

A Reserve Bank of India (RBI) a maga részéről igyekezett növelni a pénzügyi rendszer likviditását. Államkötvényeket vásárolt a pénzügyi rendszertől, és pénzt hagyott ott. A legtöbb bank azonban nem hajlandó új hiteleket nyújtani, mivel kockázatkerülők. Ráadásul ez a folyamat időt vehet igénybe.

A kormány pénzügyei már a válságba kerülve túlterheltek voltak, a költségvetési hiány (a kiadások és a bevételek közötti szakadék áthidalására felvett hitelek teljes összege) túllépte a megengedett határt.

Az Egyesült Királyság adósságának ingadozása három évszázadon keresztül. Nincs kőbe vésve az ideális adósságszint. kattints a kinagyításhoz

A dolgok jelenlegi állása szerint normál körülmények között, pusztán azért, mert a gazdaság megtorpant, és a kormány nem kapja meg a bevételeit, az államháztartás (vagyis a központ plusz államok) költségvetési hiánya várhatóan a GDP 15%-a körülire emelkedik, amikor a megengedett határ mindössze 6%.

Ezen felül, ha a kormány valamilyen mentőcsomagot vagy segélycsomagot nyújtana, akkor hatalmas összeget kellene felvennie. A költségvetési hiány tető alá kerül.

Magyarázat: Hogyan rontja a COVID-19 a rúpia más valutákkal szembeni árfolyamát

Sőt, ahhoz, hogy a kormány felvehesse a pénzt, a piacnak megtakarításnak kell lennie. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai háztartások megtakarításai akadoznak, és alig elegendőek a kormány meglévő hiteligényeinek fedezésére. A külföldi befektetők is kivonulnak és rohannak biztonságosabb gazdaságok felé, mint az Egyesült Államok, és nem hajlandók hitelt adni ilyen bizonytalan időkben.

Tehát nincs elég pénz a piacon ahhoz, hogy a kormány kölcsönt vegyen fel. Sőt, mivel a kormány többet vesz fel hitelt a piacról, úgy emeli a kamatot.

Ennek megfelelően a normális gazdasági keretek között a dolgok csak rosszabbra fordulhatnak, mielőtt javulnának, és a gyógyulási folyamat fájdalmasan lassú és nehézségekkel teli lehet, amikor a gyerekek nem kapnak oktatást, az éhezők nem kapnak megfelelő étkezést és így tovább.

De van megoldás – az államháztartási hiány közvetlen pénzzé tétele.

Mi a hiány közvetlen monetizálása?

Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amelyben a kormány közvetlenül az RBI-val foglalkozik – megkerülve a pénzügyi rendszert –, és megkéri, hogy nyomtasson új valutát a kormány által az RBI-nak adott új kötvényekért cserébe. Most már a kormánynak lenne készpénze elkölteni és enyhíteni a gazdaságban uralkodó feszültséget – a szegényeknek juttatott közvetlen juttatásokon, kórházépítésen, vagy kis- és középvállalkozások dolgozóinak bértámogatásán stb.

Ennek a készpénznek a kinyomtatása helyett, amely az RBI kötelezettsége (emlékezzünk arra, hogy minden bankjegynél az RBI kormányzója megígéri, hogy kifizeti a bemutatóra a kijelölt rúpiát), államkötvényeket kap, amelyek az RBI eszközei. A kötvények a kormány ígéretét hordozzák, hogy egy meghatározott időpontban visszafizetik a megjelölt összeget. És mivel a kormány várhatóan nem fog fizetésképtelenné válni, az RBI a mérlegében szerepel, még akkor is, ha a kormány folytathatja a gazdaság újraindítását.

Ez különbözik attól a közvetett monetizálástól, amelyet az RBI végez, amikor az úgynevezett nyílt piaci műveleteket (OMO) hajtja végre és/vagy kötvényeket vásárol a másodlagos piacon.

Más országok tesznek-e ilyet a COVID-19-hez kapcsolódó gazdasági válság ellen?

Igen. Az Egyesült Királyságban április 9-én a Bank of England kiterjesztette a közvetlen monetizálási lehetőséget az Egyesült Királyság kormányára, bár Andrew Bailey, a Bank of England elnöke az utolsó pillanatig ellenezte a lépést.

India megtette valaha ezt a múltban?

Igen, 1997-ig az RBI automatikusan monetizálta a kormány hiányát. Az államháztartási hiány közvetlen pénzzé tételének azonban megvannak a maga árnyoldalai is. 1994-ben Manmohan Singh (az RBI volt kormányzója, majd pénzügyminisztere) és C Rangarajan, az RBI akkori kormányzója úgy döntött, hogy 1997-re megszünteti ezt a létesítményt.

Most azonban még Rangarajan is úgy véli, hogy Indiának a hiány pénzzé tételéhez kellene folyamodnia. A hiány monetizálása elkerülhetetlen. Ekkora kiadásnövekedést nem lehet kezelni az államadósság monetizálása nélkül – mondta nemrég.

Akkor miért nem kéri a kormány az RBI-t, hogy nyomtasson új pénzt?

A hiány közvetlen monetizálása erősen vitatott kérdés. Egy másik korábbi RBI kormányzó, D Subbarao nemrég óva intett ettől. Subbarao ezt írta a Financial Timesban: Nem kérdés, hogy Indiának kölcsönt kell felvennie és többet kell költenie ebben a válságban; ez erkölcsi és politikai kényszer. Újdelhinek azonban nem szabad elfelejtenie, hogy az 1991-es zúzódásos fizetésimérleg-válság és a 2013-as válság közeli állapota alapvetően az elhúzódó fiskális pazarlás következménye volt.

Express Explainedmost be van kapcsolvaTávirat. Kattintson itt, hogy csatlakozzon a csatornánkhoz (@ieexplained) és naprakész a legfrissebb

Melyek a fő problémák az államháztartási hiány közvetlen monetizálásával?

A fő érv ellene nem annyira a beindítására, mint inkább a végére vonatkozik. Ideális esetben ez az eszköz lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy fellendítse az általános keresletet akkor, amikor a magánkereslet – ahogyan ma is – visszaesett. De ha a kormányok nem lépnek ki elég hamar, ez az eszköz egy újabb válság magját is elveti.

Így kell: Az új pénz felhasználásával a kormányzati kiadások növelik a jövedelmeket és a magánkeresletet a gazdaságban. Így az inflációt gerjeszti. Az infláció kismértékű növekedése egészséges, mivel ösztönzi az üzleti tevékenységet. De ha a kormány nem áll meg időben, egyre több pénz árasztja el a piacot, és magas inflációt generál. És mivel az infláció csak késéssel derül ki, gyakran már túl késő, mielőtt a kormányok ráébrednek, hogy túlzottan kölcsönöztek. Subbarao szerint a magasabb infláció és a magasabb államadósság makrogazdasági instabilitásra ad okot.

Milyen szintre kell ideális esetben korlátozni az államadósságot?

Bár az adósság ideális szintje nincs kőbe vésve (lásd a grafikont, amely bemutatja, hogyan ingadozott az Egyesült Királyság államadóssága három évszázadon át), a legtöbb közgazdász úgy véli, hogy az olyan fejlődő gazdaságokban, mint India, nem szabad, hogy az adósság a GDP 80-90%-ánál magasabb legyen. Jelenleg ez a GDP körülbelül 70%-a Indiában.

Ne hagyja ki az Explained: Hogyan kezeli az RBI a „The Great Lockdown” című filmet

El kell köteleznie magát egy előre meghatározott összegű további hitelfelvétel mellett, és a válság elmúltával az intézkedés visszafordítása mellett. Subbarao írta, hogy csak egy ilyen kifejezetten megerősített fiskális megszorítás képes megőrizni a piac bizalmát egy feltörekvő gazdaságban.

A másik érv a közvetlen monetizálás ellen az, hogy a kormányokat nem tartják hatékonynak és korruptnak a kiadási döntéseik során – például, kit és milyen mértékben kell kimenteni.

Oszd Meg A Barátaiddal: