Magyarázat: Minden, amit az új tálib kormány vezetőiről tudni kell

A tálibok úgynevezett mérsékelt és keményvonalas frakciói közötti közelmúltbeli belharcok után a tekintélyes, de jórészt alacsony profilú Mohammad Hasan Akhund miniszterelnöki kinevezését kompromisszumnak tekintik.

A tálib harcosok átvették az irányítást az afgán elnöki palota felett, miután Ashraf Ghani afgán elnök elmenekült az országból Kabulban (AP Photo/File)

A tálibok Mohammad Hasan Akhundot nevezték ki az új afgán kormány megbízott miniszterelnökének, helyettesei pedig Abdul Ghani Baradar molla és Abdus Salam molla.

Eközben Mawlawi Haibatullah Akhundzada nincs hivatalos szerepe a kormányban, de továbbra is a tálibok legfelsőbb vezetője, és állítólag ő felügyelte a csoport kabinetjének létrehozását.

Mawlawi Haibatullah Akhundzada, a tálibok legfelsőbb vezetője

Akhundzada, a tálibok legfelsőbb vezetője 2016 óta, soha nem szerepelt a nyilvánosság előtt, és keveset tudni róla. Feltételezik, hogy a 60-as éveiben jár, és élete nagy részét Afganisztánban töltötte. Az 1980-as években részt vett a szovjet invázió elleni iszlám ellenállásban, majd az afganisztáni tálibok hatalomátvétele után kinevezték az ország saría bíróságainak főbírójává.

Akhundzada állítólag keményvonalas politikai párt, aki a tálibok legfőbb vallási hatóságaként számos fatwát adott ki. Legfelsőbb vezetőként a politikai, katonai és vallási ügyekért felel.

A tálib kormány

Mohammad Hasan Akhund, miniszterelnök

Akhundzadához hasonlóan nem sokat tudni Akhundról, akinek miniszterelnöki kinevezése meglepett néhány megfigyelőt, akik arra számítottak, hogy Baradar vagy Sirajuddin Haqqani veszi át a szerepet. A tálibok úgynevezett mérsékelt és keményvonalas frakciói közötti közelmúltbeli belharcok után a tekintélyes, de jórészt alacsony profilú Akhund miniszterelnöki kinevezését kompromisszumnak tekintik.

Akhund egyike annak a négy embernek, akik 1994-ben megalapították a tálibokat, és köztudottan közeli munkatársa volt a csoport első legfelsőbb vezetőjének, Omar mollának és jelenlegi vezetőjének, Akhundzadanak. A tálibok első hatalmi szolgálata idején, 1996 és 2001 között Akhund Afganisztán külügyminisztere, majd miniszterelnök-helyettese volt.

Az elmúlt 20 évben a tálibok erőteljes döntéshozó testületét, a Rehbari Shurát vezette. Ellentétben Akhundzadával, akit vallási tekintélynek tekintenek, Akhund elsősorban politikai személyiség, legitimációjának nagy részét a tálibokban betöltött, szeptember 11-e előtt betöltött kiemelkedő szerepéből fakadóan.

Hasan Akhund molla (jobbra) Navaz Sarif volt pakisztáni miniszterelnökkel Iszlámábádban. (Fájl/AP)

Abdul Ghani Baradar, miniszterelnök-helyettes

A szovjet megszállás alatt figyelemre méltó Mudzsahadeen harcos, Baradar nagyon közel állt Omarhoz, segített neki megalakítani a tálibokat, és feleségül ment húgához. A 2001-es afganisztáni inváziót követően Baradar a tálib felkelés vezére lett, mígnem 2010-ben elfogták Pakisztánban. Nyolc évig börtönben ült, majd az afgán nemzeti kormány közötti békefolyamatot elősegítő terv részeként szabadon engedték. és a tálibok.

2019-ben Baradar kinevezték a csoport katari politikai irodájának vezetőjévé, és a tálibokat képviselte a dohai tárgyalásokon és a kudarcba fulladt afgán béketárgyalásokon. Ebben a minőségében Baradar a tálibok de facto nyilvános arca lett, és nemzetközi szinten mérsékelt jelenlétnek tekintették.

2020-ban ő lett az első tálib vezető, aki közvetlenül kommunikált egy amerikai elnökkel. Napokkal a csoport Egyesült Államokkal kötött megállapodása után Trump akkori elnök nagyon jónak minősítette. Júliusban Baradar Pekingben Wang Yi kínai külügyminiszterrel is találkozott.

Baradartól széles körben azt várták, hogy elvállalja a miniszterelnöki szerepet, de állítólag kivonták a vitából, miután megsérült a hozzá hű és a Sirajuddin Haqqanihoz kötődő frakciók közötti belső nézeteltérések közepette.

Abdul Ghani Baradar molla (középen) a tálibok egyik társalapítója. (Fotófájl/Reuters)

Sirajuddin Haqqani, belügyminiszter

A tálibok talán egyik szélsőségesebb tagja, Sirajjudin Haqqani a befolyásos Haqqani-hálózat, a pakisztáni székhelyű tálibok alcsoportjának vezetője. Az Egyesült Államok által terrorszervezetként megjelölt csoport a tálibok pénzügyi és katonai eszközeit felügyeli a pakisztáni-afgán határ mentén.

Maga Haqqani szerepel az FBI legkeresettebb listáján, és 10 millió dolláros jutalom jár a fején. Az FBI honlapja szerint Hakkanit egy kabuli szálloda elleni 2008-as, hat ember halálát okozó merénylet, valamint a Hamid Karzai afgán elnök elleni 2008-as sikertelen merénylet tervezése és egyéb tevékenységek miatt keresik.

A New York Timesnak a dohai megállapodás aláírása előtt írt véleménycikkében Haqqani mérsékeltebb álláspontot vetített előre. Azt írta, hogy a tálibok olyan iszlám rendszer kiépítésére törekedtek, amelyben minden afgánnak egyenlő jogai vannak, ahol a nők iszlám által biztosított jogait védik – az oktatáshoz való jogtól a munkához való jogig –, és ahol az érdemek az alapok. esélyegyenlőségért.

Nyilvános kijelentései ellenére azonban Hakkani szerepe a tálibokban aggasztó lesz a nemzetközi megfigyelők számára, a terrorizmussal és az Al-Kaidával való kapcsolata miatt. Egy 2020-as ENSZ-jelentés szerint a Haqqani-hálózat szoros kapcsolatot tart fenn az Al-Kaidával, amelynek jelenleg 400-600 aktív tagja van Afganisztánban.

Sőt, Haqqani szélsőséges tendenciái nyilvánvalóak saját írásaiban. 2010-ben kiadott egy kiképzési kézikönyvet a felkelők számára, amelyben támogatja a lefejezéseket és az öngyilkos merényleteket, ugyanakkor legitimálja a nyugati célpontok támadását.

Tálib kormány: A kabinet többi tagja

Yaqoob molla, védelmi miniszter

Omar fia, Yaqoob 2016-ban színdarabot készített a Legfelsőbb Vezetői pozícióért, és állítólag dühös volt, amikor a szerep helyett Akhundzada lett. Annak ellenére, hogy a harmincas évei közepén jár, és nem rendelkezik olyan harci tapasztalattal, mint tálib társai, Yaqoob jelenleg az összes katonai műveletért felelős. Nagy befolyása van Omarral való kapcsolatának, és Baradarhoz hasonlóan mérsékelt hangnak számít a tálibokon belül.

Az ország tálibok általi hatalomátvétele során Yaqoob állítólag arra buzdította a harcosokat, hogy ne bántsák az afgán hadsereg és kormány tagjait, és kerüljék az elhagyott ingatlanok kifosztását.

Amir Khan Muttaqi, külügyminiszter

Egy másik mérsékelt hang, Muttaqi kulturális és tájékoztatási miniszterként, valamint oktatási miniszterként szolgált az előző tálib kormány idején. Baradarhoz hasonlóan Muttaqit is Katarba küldték, és a dohai tárgyalások során a tárgyalócsoport tagja volt.

Muttaqi a Meghívási és Irányító Bizottság elnöke volt a felkelés alatt, és ebben a minőségében a tálib propagandáért volt felelős. Ő volt a felelős a kormányzati tisztviselők és más prominens személyiségek disszidálását célzó erőfeszítésekért. Amikor a tálibok előrenyomultak, Muttaqi az ellenségeskedés békés rendezésére szólított fel.

Mohammad Abbas Stanikzai, külügyminiszter-helyettes

Stanikzai, aki nemzetközileg jobban ismert, mint Muttaqi, az afgán hadsereg tisztjének képezte ki magát Indiában, és feltehetően a tálibok Újdelhivel való kapcsolatának kialakításáért lesz felelős.

A szovjet invázió idején disszidált a hadseregből, hogy csatlakozzon az iszlám mozgalmakhoz, de állítólag összetűzésbe került Omarral nyugatias életmódja és alkoholfogyasztási hajlandósága miatt. Ennek eredményeként Stanikzait menesztették külügyminiszteri tisztségéből, és helyette a kevésbé fontos egészségügyi miniszteri posztot jelölték ki.

2012 óta azonban döntő szerepet játszott a tálibok diplomáciai kapcsolattartásában, és több országba is eljutott a csoport nevében. A Firstpostnak adott interjújában Stanikzai hangsúlyozta, hogy baráti kapcsolatokat kíván kialakítani az egész régióban, és azt állította, hogy a hinduk és szikhek továbbra is békésen élhetnek Afganisztánban.

Hírlevél| Kattintson ide, hogy a nap legjobb magyarázóit megtalálja a postaládájában

Oszd Meg A Barátaiddal: